A csődbe jutott vállalkozás vagyonának zálogaival biztosított kötelezettségek visszafizetése
AN Astrakhankina. a település részlegének vezetője
adósság- és csődeljárás
Oroszországi Szövetségi Adószolgálat igazgatása a Krasznodar régióban
A csődtörvény 134. §-a 4. pontjának megfelelően az adós vállalkozás hitelezői nyilvántartásában szereplő hitelezők követelései a következő sorrendben teljesülnek:
- elsősorban olyan polgárok követeléseire, amelyekre az adós felelős az élet vagy az egészség károsításáért, a megfelelő időben történő kifizetések megtérítésével, valamint az erkölcsi károk megtérítésével kapcsolatban;
- másrészt pedig a munkaszerződés és fizetés esetén munkaviszonyban álló vagy dolgozó személyek részére a végkielégítés és a munkabér kifizetése
- harmadszor, a települések más hitelezõkkel készülnek.
A csődtörvény értelmében a biztosítékkal rendelkező hitelezők a harmadik fordulóba kerülnek, azonban bizonyos előnyökkel járnak, mint más hitelezők.
A bírósági gyakorlatban nézeteltérések merülnek fel a hitelezők követeléseinek kielégítésének sorrendjében az adós ingatlanának záloga által biztosított kötelezettségek tekintetében. Gyakran előfordul, hogy a bíróságok tévesen értelmezik az általuk alkalmazott jogszabályokat, hivatkozva arra, hogy a csődtörvény alapján a követelések zálogjogának értékének kielégítése nem biztosított.
A csődtörvény 134. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a jelenlegi helyzetben vannak, és a csődbér rovására fordulnak vissza. Az ilyen követelmények nem szerepelnek a nyilvántartásban:
- az adós jogi költségei:
- a javadalmazásnak a választottbírósági tisztviselőhöz, a hivatalvezetőhöz történő viseléséhez kapcsolódó költségek;
- az adós tevékenységének elvégzéséhez szükséges jelenlegi segélyprogramok és működési kifizetések;
- hitelezők követeléseit felmerült elfogadása óta a választottbíróság egy nyilatkozatot az adós csődbe, és az elismerést a csődbe adós, valamint hitelezők követeléseit a monetáris kötelezettségek során felmerülő csődeljárás, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik a csőd;
- a fizetésképtelenség miatt felmerült fizetésképtelenségek, amelyeket a választottbíróság az adós csődjének bejelentésére és az adós munkavállalóinak a csődeljárás idejére felhalmozódott munkájának kifizetésére irányuló kérelmet nyújtott be;
- a csődeljárás lefolytatásához kapcsolódó egyéb költségek.
2. bekezdés szerinti 138. cikke a Csődjogi hitelezők követeléseit a források által biztosított zálogjog ingatlan az adós kell teljesíteni rovására kapott pénzeszközök eladásából származó fedezet, főleg mielőtt más hitelezők értékesítését követően a biztosíték kivételével kötelezettségeit a hitelezők első és a második prioritás a jogot, hogy amelyen a megfelelő záloghitel-megállapodás megkötése előtt merültek fel. Az "egyéb hitelezők" fogalma nincs meghatározva.
Elemzése ezek a jogi normák arra enged következtetni, hogy az elsőbbségi jogot a kielégítésére rovására a biztosíték értéke a biztosított hitelező csak az a hitelezői nyilvántartásában szereplő, nevezetesen előtt más hitelezők a harmadik szakasz, valamint a hitelezők az első és a második viszont az adós kötelezettségei, amelyekre a vonatkozó zálogjog megkötését követően keletkeztek.
Ez a jog csak a nem aktuális követelmények követelményeinek kielégítése után használható fel. Ugyanakkor a folyó fizetések az adós teljes vagyontárgyának értékesítésével, beleértve a zálogjogosultat is.