A könyv - az orosz nép története - sakharov ivan - online olvasása, 15. oldal
A tengeren kívül kék, túl a tengeren Khvalynsky, az Óceán-tenger közepén, a Buyan szigete; a Buyan-szigeten van egy Gagan-i madár, vas-orrával, réz karmokkal. Maga, Gagan madara, a ház mellett ül, ahol a vasdúc áll, és a Cadi-ban fekszik fekete muriák, selyemszövettel; üljön össze és tartsa szorosan, ne hagyja, hogy bárki, mindenkit elhajt, harap mindenki. Konzerválok az ilyen és hasonló rabszolgák összeesküvéséből, a fekete muriáktól egészen a mai napig, egészen a mai óráig, életkoráig. És hogy az összeesküvésem hosszú és erős. Aki megtöri, a fekete sírás eszik. Szavam erős!
Tatár, tatár, gonosz fajta, freak az összes freaks! Miért, Tatár, a lóból gyomirtotok egy ilyen és egy ilyen helyről? Ha nem jössz ki, akkor levágom a gyökérből, a kék távolság mögé dobom; fogsz, mint egy por. Emlékszel a hibádra, de késő lesz.
A hajnal-villám, a vörös lány, az éjszakai bagoly, a szakadék a mezőn, egy kő a tengerben, egy alsó tégla. Fedezd fel, villám, a fogaim szomorúak a fátyámtól az átkozott tőről; a fogai a fedél mögött maradnak. Enemy limar, piss engem; És ha rágcsálsz a fehér fogam, elrejtelek titeket a pokol mélyén. Szavam erős!
Hónap, te vagy a hónap, ezüst szarva, aranyszínű lábad. Menj le, hónap, vegye le a fogászati fájdalmamat, fájdalmat okoz a felhők alatt. A fájdalom nem kicsi vagy nehéz, de erõs ereje erõs. Nem bánhatok, de kitarthatod az erődet. Itt van egy fog, itt van kettő, itt van három: minden a tiéd; Vigyétek a bánatomat. Hónap, hónap, bújj el tőlem fogfájásból!
Nem megyek sem az utcára, sem az úton, hanem üres pályákon, szurdokokon, csatornákon. Egy nyulat találkozik velem. Harapás, nyúl: hol vannak a fogai? Adj nekem a tiéd, vegye be az enyémet. Én sem közúton, sem közúton járok, hanem egy sötét erdő, egy nyers bór. Egy szürke farkas üdvözöl engem. Farkas, szürke farkas: hol vannak a fogai? Itt vannak a fogaim, adj nekem a tiéd. Nem megyek sem a föld, sem a víz, hanem egy tiszta mező, egy színes rét. Találkozz egy régi nővel. Ön öregasszony: hol vannak a fogai? Fogd a farkasfogad, add nekem a bukott. A fogamat határozottan és szilárdan beszélem ilyen és ilyen rabszolgákkal, napjainkig, egészen addig az óráig, örökkön örökké!
Martha, Mary és Pelageya, három Lázár testvére, menj a testvéredhez, Lázárhoz, kérdezd meg testvéred, Lázár: Ne sérüljenek a fogai? Nem törött meg csontokat? Nem, húgom! Ne fájt a fogam, ne törje meg a csontjaimat. Beszélgetek egy ilyen rabszolgával és ilyenekkel, hogy csontjai nem fájnak, nem törik meg a fogát, egészen addig az óráig, egészen az életig. Csoda víz! Vegyünk egy fogat a rabszolgából egy és egy rabszolgából. Ne ártsd az ilyen fogak rabszolgáját; fogak fájt egy macska, egy kutya, a róka, a farkas, nyúl, egy anyajegy, bika, tehén, sertés, ló, kecske, a juh, sertés, birka, az egész nap, de az óra egész életüket, gonosz szorongást és megbánást.
Katonai összeesküvés a fegyverektől és a haláltól a csatában
A távoli hegyek Okian tengeri vas, a tengeren vannak a rézoszlopokat a rézoszlopokat van a pásztor öntöttvas, és egy oszlop a földtől az ég kelet-nyugati irányban, majd mindkét előírja a pásztor a gyerekek: vas, módja Bulat piros és kék, acél, réz drót, ólom, ón, Srebreno, arany, kő, és nyilak pischal, pugilists harcosok és a nagy utasítására
Menj, és a vas, kő és ólom anyjuk földet szolga így és így, és a fa a parton, és a tollak egy madár, a madár az égen, és a ragasztó a hal, és a halak a tengerben, sokroytes egy szolga, egy bizonyos . És parancsot ad: egy kés, egy baltás, egy szarvas rúd, egy tőr, piesalons, nyilak, birkózók, ökölharcosok, hogy csendesek és békések legyenek. És azt parancsolja: ne lövöldözzön nekem semmiféle barbárnak a kántálásból, hanem azt parancsolja, hogy megragadjam az orrot és dobjam a földre nyilakat. És a testem erősebb lesz, mint egy kő, nehezebb, mint egy nyak, egy ruha és egy sapka erősebb, mint egy héj és láncposta. Zárva zárja a szavaimat, dobja a kulcsokat az Alatyr fehér üzemanyag kő alá. És milyen erősek az íj zárai, szóval a szavakat tagolják.
Eagle kirepült az Khvalynsk tenger, szétszórt szilícium Körmöcbánya és a meredek partján vetette villámokkal a nedves földön. És mivel az utódok kovakő és Körmöci szikra, villám serpenyőben, és már elhagyta a fenyegető felhő, és mint a kiömlött nagy mennyiségű eső, engedelmeskedtek, és meghajolt nitrát, puskapor, Smyrna smirnehonko. Ahogy az esővíz nem romlott el, így tenném, így és így van, és a lovam Sparks és a golyók nem törte át a testem erősebb lenne, mint a fehér kő. És mivel a víz otpryadyvayut kövek, buborékok, és ugrik, ezért a harci fegyvereket pryadali nyilakkal I. és por-nitrát. Szavam erős!
KÜLÖNLEGESSÉG A HORDOZÓ, COPPER, KŐ
A magas toronyban, a Ponizovskoye-ban, a Volga-folyón túl, egy piros lány, állványok, festettek, dicsérik a jó embereket, óvatosan fuvolák. Jobb kezében golyók vezetnek, a bal réz, és a kő lábánál. Te, szép leány, elvenni fegyverek: török, tatár, német, Cherkas, orosz, Mordovian, minden nyelv és gazemberek: stab van hatalma az ellenség: a láthatatlan fegyvert. Lőnek fegyverrel, és golyóik nem lesznek golyók; de hagyja, hogy ezek a golyók a föld sajtjára, tiszta mezőre kerüljenek. De a háborúban sértetlenül lettem volna, és a lovam sértetlenül lett volna; de a ruhám erősebb lenne, mint egy héj. Zárja be a mondatait egy zárral és a kulcsot, amit az óceán-tengerbe dobok, az Alatyr-tüzelőanyag alatt. És mint a tenger nem száraz, kő nem lehet látni, a legfontosabb az, hogy nem kap, így a golyók nem ölik meg, a gyomrom a század végére.
Anya sajt-föld, te vagy az anyja minden mirigy, és te, vas, jön az anyjuk - földet, és a fa csak próbálja az anyjuk - a fa, és, tollak, jön be az anyjuk - madár, és a madarak repülnek az égen és elkészíti a ragasztó egy hal és hal, úszni a tengerben, és azt szolga így és így lenne, tágas az egész földön. Vas, acél, réz, ne menj ellenem, gyere vissza a fülem és az oldalam. Mivel a hóvihar nem lehet közvetlenül, repülni, és minden fát közel ragaszkodni, így mindannyian sem mochno, akár közvetlenül, akár kemény zuhant rám, és a lovam, és zaklat engem és a ló. Mivel a malom malomkő forog, hiszen a vas út, az acél és a réz körül forgott, és én nem esnek. És a testem nem lett volna véres tőled, a lélek nem megalázott. De a büntetésem erős lesz és hosszú lesz!
Harminchat kártyák, testvérek, keresztanyja és keresztapja, matchmakers és matchmakers, nagybácsik és nagynénik, anyák és apák, lányok és mostohalánya, fiai és Mostoha, anyós és sógornő, tesztek és az anya-in-law és testvérnépeket, sógornőm és menye, mindannyian fekete, mindannyian fehérek, vörösek, mondd el az igazi igazságot: mit gondolok? Mit gondolok? Mondjuk utaite nem minden tisztességes, azt mondta, a lányai Heródes a menyegzőre az asztalnál a becsület. És nem igaz puszta igazság, nem fogtok keresni a bajok, ino nem él tovább ebben a világban; razmychu és én a nyílt terepen, a zöld Dubrova, a meredek partján a kék tengeren. És azt fogja mondani az igazi igazságot, más szóval élni fog a szabadságban, kiterjedt. Beszéltem szolga így és így, a kártyán kereső gondolataikat spoznanie külügyek. Szavam erős!
Darázs, anya minden darazsakká, te nem az anyám. Osya-babes, minden gyerek gyerek, nem te vagy a gyerekem. Egy kavicsos, száraz földet veszek egy nedves erdőben, égetek egy zöld réten. Osya, repülj a füstön; Darázs, befut a nedves erdőbe. Word lock, kulcsnyelv!
Te, az ég, hallod, te, az ég, látod, hogy valami ilyesmit akarok tenni egy rabszolgának. A Maeren teste, a Teese mája. A csillagok világosak, bemegyek a házassági csészébe; és csészemben egy napos diák veszi fel a vizet. Hónap, vörös, jöjjön le a ketrecbe; és a cellámban nincs fenék, nincs gumiabroncs. Sunny, szabad vagy, gyere fel az udvarra; és az udvarban nincsenek emberek és állatok. A csillagok, vegye el a rabszolgát ilyen és ilyen borból; hónap, fordítsd el az ilyen és ilyen borász rabszolgáját a borból; a nap, nyugodt a rabszolga ilyen és ilyen borból. Szavam erős!
A vér megállítására szolgáló telkek
A férfi öreg volt, a lova alatta volt, az utak mentén, az utak mentén, a tábla mentén. Te, anyaérc vénája, véna, teste, állj meg, fordulj vissza. Az öregember elzárja magát, és melegen tart. Mivel a ló nem lett ló, így nem lett volna anyád érc. Szavam erős!
A tengernél az ocián, a Buyan-szigeten egy meztelen vagy öltözött tölgyfa áll. A tölgyfa alatt három lány ül, tüskékkel szúrva. Te, a lányok pirosak. Nem! Nem csöpögünk. Te, érdemes, állj meg, hagyd abba, hagyd abba. Szavam erős!
A holló szárny nélkül repül, láb nélkül, a holló a rabszolgaként hasonlít a fejére és a vállára. A holló ül, ül, fáj a seb. Te, holló, ne szúrj sebet, te, érd el, ne fuss a sebből. Van egy öregember, minden mágnes, pecsétet hordoz. Te, az idősebb, állj meg, te vagy a holló, ne csúszkáld meg, ne érjen, ne essen. Ne dohányozzon véreket, ne kopja a testet. Micimackó a föld, egy család. Légy véleményem!
Az Athos-hegyen áll a Mokretky tölgy, a tölgyfa alatt a három és ötven vén a legidősebb Pafnutra ül. Menj el hozzájuk, tizenkét lány, egyszerű hajú, hasán szemű. És az öreg Paphnutius hároméves idős korban: ki ezek a bálványok nekünk? És mondd meg neki tizenkét lányt: Heródes lányának királya vagyok, az egész világra megyünk, hogy csontokat zúzzon, hogy meggyógyítsuk a testet. És az öreg Paphnuti elmondta az ő véneinek: ördögi három rudat, így három reggel hajnalán megverjük őket, este három hajnalban. Kifoglalni tizenkét szüzet a hatvan vénekhez az öreg Paphnutiivel. És a mantrájuk nem ugyanaz. És elindultak a vének vénei, mondván: Ó, tizenkét lány vagy! Légy döfés, női gyermekek, lazítson és éljen a gelding vízén, ne menjen be a világba, ne csípje a csontokat, ne gyötörje a testeket. Pobogosha tizenkét lány a vizi zseléért, dadogók, nõi gyávák, nyugodt.