Olvassa el a könyvet blokád regény, a szerző Oleg shestinsky internetes oldalon 13 Online
Volt rendőr Dubok, könnyező másnaposan, leguggol az udvaron, hogy meleg a ló nyakát, és azt suttogta, hogy a ló szelíd szavak; „Blue, azt ugye alatt Perekop, akkor telt ki engem a tűz nem lett ült én munkásparaszt mell imperialista darabok ...”
A ló és a hívott Golub.
Az idős hölgy Maria összegyűjtött emeleti lakók száraz kenyeret, bitek egy fonott kosarat, és vitték őket reggel a ló. Megsimogatta ritkuló frufru, és beszélt, mint egy bennszülött: „Évek óta, akkor nem nagy, de már régi, pontosan, én ... én áztassa a kenyeret, rágót, látod, nem volt ideje, hogy rágni ...”
Roma nélkül határozott foglalkozása, aki a közelben lakott, villogó fehér fogak, szemekben: „Találkoztam ez előtt - meghalt volna, de vezetett ... Emlékszem, amikor az átkozott cári rendszer ...” - próbálta elmesélni ismert történet tényleg minden a ló tolvajok.
Egy lány Lucy emelkedett lábujjhegyre, és belesett a fényes ló szeme, vajon mi szépek - majdnem olyan, mint az emberek ...
Bácsi Gergely féltékeny a ló és a fent említett beengedett személyek csak akkor, ha a jó hangulat. „Meg kell nézni vele a ló már nem fiatal, és pihenni ...” - néha kiejtette. De szerette a lovat szomorú szeretet egy magányos középkorú agglegény. Este, ha nincs villódzás, ő forró vizet, és tegye a borogatást a duzzadt boka kék. Néha hozott árpa kiválasztott tüzérségi kaszárnya, ahol volt egy szakmai beszélgetés a vőlegény is agglegény, és az azonos korú.
Nagyanyám nem érti, hogy az élete és szidtam szemrehányóan: „Az egész akkor bűzlött hamarosan ügetett Futni ... megházasodik, azt, hogy egy komoly nő - fejezte legmélyebb vágya -, majd az istállóban minden korban prokorotaesh! ! Akár bácsi Gregory Vidal szerette az anyját, de annak előírásai szerint megszökött, Solo mosolygó régi dal:
A ló nem okozott csalódást, a ló nem fog változni ...
Mivel az elején a háború ló felelősséget megváltozott. Golub bácsi Gregory ment ásni árkok. Nagyon sok ember lapáttal, csákányt és ásók és ásni ásott földet, és Gregory nagybátyja vezette a kék alapon, hogy erősítse a védőfal. Golub izomrángás fülek, csodálva a furcsa emberek - az emberek folyamatosan mozog, mozgalmas, segítettek egymásnak, és az erős ébredés át ló. Minden hirtelen kezdett, hogy eloszlassa; Bácsi Gergely, kezében a ló kantárját, tolta megzavarodott alatti nőknél helyezése. Holub csendben állt, és rettenetes robbantások, amelyeket dobta az ég a föld oszlopok, és a piercing nyög, elosztva az egész területen. Csak lett izgatott és rémült hunyorogva szemét, amikor látta, hogy a kocsi, dobott le a földre tette csíkos viaszosvászon, és tedd egy sor ember kötve fehér, vérzés kötszer. A vér szaga orrlyukak ló megduzzadt, de bácsi Gregory erőteljesen és hatásosan végigsimított az arcán a mondat: „Légy türelmes, kék, finoman vigyen, kék, mi a következőket ember függ ...” És ő vezette a lovat útvonal választásával egyenesebb, dobált a kerekek köveket, és uszadék, vezetett messze fehérített szélén.
Őszén Golub egyre fáradt érzés nesytosti. Édes és lédús árpa látta csak egy álom. Az öregasszony Mary elviselt már a kosárban ínycsiklandozó, kiadós darabokat kenyeret. Csak bácsi Gregory Durand kalapács zúzta sűrített elválasztva sárga-szürke darabokat a ló. Uncle Gregory szikár, kiszáradt, arca Podsinee éhség.
És ez volt az utolsó nap, hogy a nagybátyám Gregory töltött a ló.
Reggel ment a nyitott fészer, ahonnan lelőtték a vár, és már csak egy darab a kantárt és fagyott rakás trágya. Szív megállt bácsi Gregory. Dőlt az ajtófélfának, lihegve. Rámeredt ló pálya, de ők csak lehetett látni körülbelül húsz méter, majd eltűnt a sáros talajon.
Az idős asszony Mária meghalt, és a rendőr Dubok lány Lucy evakuált, Roma eltűnt senki sem tudja, hol. És megdöbbentette nagybátyja Gregory rohant ki az utolsó erőket a rendőrség, „A ló csökken” - lehelte kötelessége. „Igen - mondta nyomatékosan adó - most a lovak nem csak ezeket csökkenteni enni” - és átadta a hírek, hogy a hatóságok.
Ez ütött ki egy bűncselekmény. A vizsgálatot megpróbálták bebizonyítani, hogy a ló elrabolták nagybátyja Gregory és eladta őket.
„A ló Szeretem natív plébánia” - ismételte bácsi Gregory, de a vizsgáló ilyen szavak csak a homlokát ráncolta, és úgy vélte, hogy az üzleti neotnosyaschimisya. És a borzalmas háborús követelményeknek bácsi Gregory börtönben találta magát.
Kétszer nagymama viselt továbbítja neki egy alumínium serpenyőbe öntjük a levest pot obkladyvayut gyapjú, majd csomagolva egy flanel takaró, tedd rá a csomagtartóba, és végezzük el a város kora reggel, gondoltam keserű sorsát fiát. És a fehér ló világos szemek tűnt neki egy ördögi megszállottság, aki úgy tűnt, hogy elpusztítsa a fiát. „Megnősültem, úgyhogy a másik lett volna, hogy a házi gondozás fizetett, és nem a buta állat” - mondja ő szemére magam, amiért nem találni neki megfelelő menyasszonyt magának. „De voltak, akik használják go ...” Minél közelebb van a börtönben, annál több a szívverés, meredt a magas kőfalak a kerítés, és ez azért történt, hogy könnyek magányos, mert építeni, hogy elkülönítsük a fiát az emberek, levegő, folyó jeges ...
Amikor a nagymamám húzta pufók törzse, hogy a feladata a börtön szolgálatban állt neki: „Ágynemű nem fogadható el, higiéniai okokból.” - „Igen, van leves”. És a nagymamám kezdte szétcsavar a terjedelmes csomagot. A kutas felemelte a fedelet, nézte a vizes sört, sochivshemu étvágygerjesztő parkákat, és azt mondta csodálkozva: „leves, pontosan.”
És látta azokat a pillanatokat, hogy a ló vágtat a hatalmas területen, és minél kisebb a távolság a sziluett vázol egy lovat, azért, bácsi Gregory, rontja a helyzetet, és a tehetetlenség.
Harmadik fokozat a nagymama nem fogadta el. A kutas átkutatta a papírokat, buzgón mondta, meghalt egy bizonyos napon. A szívelégtelenség ...
Nagymama aznap vissza nem Baula És bánatát fejeztük nem sír vagy nyög, és végtelen fájdalmas, kimerült csend.
A tavaszi kaptunk egy táviratot, amelyet vezetett bennünket, hogy a boldog zavart. A távirat szövege a következő: „Az étel jó az egész írási Grisa. Tyumen”. Postások megerősítették, hogy nincs hiba. Nagyanyám magánkívül volt, és azt vettük észre, hogy húzza le a polcról alumínium edény és merőkanál törölje ruhával. Hallgattunk, és anyám azt mondta: „Ő, ha él, akkor - amennyiben” - és a nagymama csendben
Minden jog védett booksonline.com.ua