Magyar politikai hagyomány eredetét, társadalmi és kulturális okokból, történeti dinamika
A fejlesztés a politikai tanok közé tartozik számos funkciók kialakulásával kapcsolatos történelem hazánk államiságát. Elődeink létre állapotuk távol a nyugati civilizáció. És Kijevi Rusz és pézsma oldalon álltunk az európai államok, ezek egymástól több ezer mérföldre, leküzdeni, amely akkoriban megkövetelt sok nappal az utazás. Az egyetlen stabil híd kapcsolódik fejedelmei kijevi Rusz Bizánc, onnan jött hozzánk a kereszténység, amely úgy tűnik, az volt, hogy megnyitja az utat a penetráció a magyar föld a nyugati kultúra. Azonban a kereszténység Oroszországban miatt számos esetben került sor formájában ortodoxia, míg a nyugati elhangzott formájában katolicizmus.
Konstantinápoly eleste 1453-ban csapásai alatt a török csapatok fordult moszkovita állapotban egy világ központja az ortodoxia. Magyar ember lett a fő őre, Az ortodox hit. Budapest néven vált ismertté a Harmadik Róma, Moszkva és a király - az egyetlen Christian king, mint az összes többi keresztény felekezet tekintették hamis, ellentétben az ortodox hitet. Ez vezetett a lelki izolálása pézsma, mint vallás abban az időben volt az egyik fő tényező a kialakulását az értékek, meggyőződések, attitűdök az emberek, a hozzáállás, hogy más emberek, hogy az állami hatóságok.
A következmény az évszázados elszigeteltség vált mélyre hatoló a fejében az elit a társadalom és a tömegek elképzelései a személyazonosságát a magyar emberektől, odaadás az ötleteket az ortodoxia, önkényuralom és egyetemesség. Az ereje ezeknek a gondolatoknak olyan erős volt, hogy amikor kezdve időben Péter, elfogadottá vált rendszeres kapcsolattartás a nyugat-európai országokban, úgy tűnik, hogy a magyar társadalom kevés fogékony a gondolatok a demokrácia, a jogállamiság.
A fő gondolata a magyar állam - az ötlet autokrácia - megfogalmazása a XVI században. és nagyon jól hallani a levelekben Ivan IV Andreyu Kurbskomu. Az alapja az ötlet önkény feküdt ötlet az isteni eredetét a hatalom. King - szuverén, ez az Isten, tehát ő minden erejét. „Magyar autokratákat - Ivan IV írta - a kezdetektől maga a saját állapotát, és nem a nemesek, és a nemesek.” Az állam nem értették meg, mint az unió emberek, ellenőrzött legfelsőbb hatósága, hanem egy szuverén gazdaság, ahol az összes többi ember volt az ő szolgáinak, amelyek felett volt az abszolút hatalom.
A XVII században. Úgy kezdődik a gyengülő hatása a vallási kilátások a magyar politikai gondolkodás, de ez még mindig uralja a gondolat, hogy szükség van az autokrata kormányzati formák közé tartozik. Ez jól látható a tanulmány Yuriya Krizhanicha (1617-1683) „A politika”. Horvát származású, de sok időt töltött élete Magyarországon KRIŽANIČ különbséget tett „isteni” és a „természetes” törvényeket, de úgy gondolta, a legjobb autokrácia ellátás, amely lehetővé teszi a császár be jó törvényeket. Azonban az autokratikus hatalom, az ő véleménye, nem válhat a zsarnokság, a korlátlan hatalom ellentétes isteni és a természeti törvény. Feofan Prokopovich (1681-1737), támogatója az abszolút monarchia, próbálta ötvözni az elképzelést, az isteni erő, annak megfontolt használatát. Úgy vélte, hogy az állam felmerül ugyanakkor az eredménye isteni befolyás, és ennek eredményeként az ésszerű szövetség az emberek.
A XVIII. munkája révén FS Saltykov (1661- 1715), IT Pososhkov (1652-1726), A. D. Kantemira (1708- 1744), VN Tatishchev (1686-1750) a magyar társadalom megismerjék az ötleteket a korai felvilágosodás a mindenhatósága oktatás, a jog, a jó kormányzás. Tekintették az állam, mint a kezes a közjó, mint a hatályos, amely képes biztosítani az egész nép javára. Ezek azonban nem kérdőjelezte meg az ötlet, hogy az autokrácia közé tartozik. Tehát Tatischev gondoljuk, hogy Magyarországon, mert a hagyományok, a hely, hatalmas területen csak az önkényuralmi rendszer. Ugyanakkor az uralkodó kell felvilágosult, hogy döntsön a törvény alapján.
Az ötlet a felvilágosult abszolutizmus világosan látható műveiben NI Novikov (1744-1818), IA Tretyakov (1735-1779), a JP Kozelsky (1728-1794), AP Sumarokova (1717-1777). Képviselői számára ez a tendencia jellemzi fordul a szerződéses elmélet eredetét az állam, megvitatták, hogyan lehet javítani a közerkölcsöt, politika, korlátozások osztály kiváltságokat, keresi a módját, hogy a jogalkotási elismerése az állampolgári jogokat.
Egy különleges hely között a magyar gondolkodók a XVIII. Tart A. N. Radischev (1749-1802). Ő nyíltan a véleményét, hogy az autokrata, korlátlan hatalom ellentétben a természetes emberi jogokat, és belépett a polgárok és a hatóságok a szerződést. Az „Utazás a St. Petersburg Moszkvába,” ő dühösen elítélte önkényuralom és a jobbágyság. Azt mondta, hogy az emberek jogaik megvédése, akkor lázadó a kormány ellen. Az ideális társadalmi és politikai struktúra Radishchev hitt a köztársaság, ahol az emberek maguk, hogy a törvények és ellenőrzéseket. Nem véletlen, Catherine II Radishchev úgynevezett „lázadó rosszabb Pugachev”.
A XIX. Magyarország kifejlesztett három területen a társadalmi és politikai gondolkodás: a nemesség és a liberális, konzervatív és védő a forradalmi-demokratikus.
A legismertebb képviselői a magyar liberalizmus: MM Speranski (1772-1839), PY Chaadayev (1794-1856), NV Stankiewicz (1813-1840), TN Granovskii (1813-1855), PV Annenkov (1812-1887).
MM Speransky, aki államtitkár I. Sándor elő az ő nevében, a terv a kormány reformok közé tartozik. Úgy vélte, hogy szükséges volt, hogy fokozatosan töröljék el a jobbágyság és egy alkotmányos monarchia. A rendszer alapját az állami hatalom, ő felajánlotta, hogy az elkülönítés elvét a hatáskörök.
A munkálatok PY Chaadaev, NV Stankevich, TN Granovsky, P. V. Annenkova vázolja nemcsak az elképzelést, a jogállamiság, a polgári jogokat, hanem a jelen ítélet, hogy az utat a nyugati országok fejlődését hatékonyabb és progresszív. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon el kell fogadnia egy számos alapelvet a nyugat-európai állami és társadalmi rendet. A tájékozódás a nyugati politikai hagyomány gondolkodók kezdték hívni a nyugatiak.
Konzervatív-védő trend a politikai gondolkodásban kifejlesztett egyfajta reakció a magyar nemesség a lehetséges változások válaszul a következetes végrehajtását az alapelvek a polgári demokratikus átalakulás a társadalomban. A képviselői kívánta igazolni az alapvető különbség a fejlesztés a Nyugat és Magyarország ezek idealizált a történelmi múlt, az ország, és kérte a megőrzése évszázados hagyományok, identitás Magyarországon. Ez az ideológiai és politikai mozgalom hívták Slavophilism.
Szlavjanofilok nem volt egységes. Lekötött ortodox reakciós irányzat képviseli SS Uvarov (1786-1855), NM Karamzins (1766-1826), KP Pobedonostsev (1827-1905), valamint a reform benyújtott Khomiakov (1804-1860), IV Kireevsky (1806-1856), KS Aksakov (1817-1860), IS Aksakov (1823-1886). Ortodox zsidók, beszél a mély vallásosság a magyar nép, odaadás önkényuralom azt állította, hogy Magyarországon, ahol a hatalom a hit, nem lehet építeni egy állam elveinek nyugati liberalizmus, a demokratikus reformok a politikai intézmények. „Ortodoxia, Autokrácia, Állampolgárság” - fogalmazott az SS Uvarov, a fő elv a magyar állam. A képviselők a reformista tendenciák Slavophilism nem tagadja, hogy szükség van egy reform a magyar állam támogatta a jobbágyság eltörlése. Azonban úgy vélem, hogy az átruházás magyar földön a nyugati kultúra tönkreteszi a lelki egységet, a Magyar kollegialitás, a belső megállapodás a magyar nép.
Forradalmi demokratikus trend a magyar politikai gondolkodás a XIX. képviselik: V. G. Belinskim (1811-1848), AI Hertzen (1812-1870), NG Tchernyshevskiy (1828-1889), M. Bakunyin (1814-1876), PA Kropotkin (1842-1921). Forradalmi demokraták úgy vélte, hogy a demokratikus átmenet Magyarországon van szükség, és lesz elérni ugyanolyan módon, mint a Nyugat, a forradalmi átalakulás. Ugyanakkor a megértése, ki lesz a fő hajtóereje a forradalmi, hogy mi legyen a természet a változások a forradalmi demokraták voltak komoly eltérések.
MA Bakunyin és PA Kropotkin negatív hozzáállás minden állam, amely korlátozza az emberi szabadságot, és annak a pusztulástól. Ideális nekik volt unió önkormányzó közösségek, melyik lesz az alapja a kölcsönös megértés, a szabad emberek, amelyek felett nem lesz legfőbb tekintély.
Végén a XIX. Marxista szocialista irányba alakulnak Magyarországon. Őket megkülönböztetni a negatív hozzáállás, hogy az ötleteket a liberalizmus, a polgári, a privát kapitalista termelési mód, a hit a lehetőségét, hogy a feltörekvő proletariátus építeni egy igazságos és demokratikus társadalomban, ahol nincs kizsákmányolás és helyeken, ahol a valódi demokrácia. GV Plehanov (1856- 1918) úgy vélte, hogy a szocializmus, mint a végső cél a munkásmozgalom, a magyar proletariátus képes lesz építeni csak akkor adja át az iskola a politikai nevelés az érett tőkés társadalomban. Különösen jelentős mértékben hozzájárul a fejlesztési szocialista elméletek VI Lenin (1870-1924). Ő fejlesztette ki az elmélet a szocialista forradalom, az elmélet az állam, a szocialista demokrácia, amely a későbbiekben alapját képezte az ideológiai tan a szovjet állam. Lenin nézeteit volt óriási hatással fejlődését a politikai gondolkodás a Szovjetunióban.