A nyelv mint az ember és a nemzet kialakulásának tényezője, az ukrán igazság
A humanitárius megbeszéléseken és a nyelvvel kapcsolatos "politikai viták" során csak az egyetlen funkciójára összpontosított - kommunikációs (kommunikációs eszköz).
Mint mondja, "olyan kényelmes", ha csak megértettétek. Ha ez olyan egyszerű volt, akkor valószínűleg az evolúció tízezer évig az emberiség régen valamilyen "közös", "kényelmes" nyelvre engedett volna.
Például az eszperantó vagy, ideális esetben, a Morse nyelv (még a hangszalagokat sem).
Ez vicc. De ez tényleg vicces háztartási módszertani doktrínát lakos közömbös népe nyelvén személyzet agitátorok képes ellentételezni, sőt, még kevésbé meggyőzőek - a fenti jólét és a „Nightingale” az ukrán nyelvet.
Miért sikertelenek voltak az érvek, és az oroszul beszélő ukránok nem lépett vissza masszívan az apjuk (nagyapjaik) nyelvére?
Először is, mert az orosz nyelv is nem szegény és saját módján melodikus.
Másodszor, mivel a kommunikációs szempontból az orosz nyelvű ukrán nem észlel különbséget az információcserében egy vagy másik nyelven.
Tehát miért minden sikeres nemzet és minden normális ember különös tekintettel olyan hűen megőrizni nyelvüket - a tudatos és tudatalatti szinten, szinten a személyes és kollektív erkölcs szintjén a hagyományos és az állami törvény az ösztönös reflex szint, stb
Mi az oka? És ami a legfontosabb, célszerű?
A válasz ezekre a kérdésekre egy összetevő, és talán a válasz egy másik, valószínűleg a leginkább egyetemes válaszának alapja: az ember és az emberiség létezésének célszerűségéről, céljukról.
Nicholas Roerich ragyogóan és pontosan felelt: "Az ember és az emberiség létezik a világon, hogy együttműködjenek az evolúcióval".
És a nyelv szerepe az ember és a közösség életében, és így az emberek és a nemzetek globális együttműködésében, nagyon egyedi funkciók határozzák meg.
Először is a kommunikatív nyelv mellett a nyelv: episztemológiai (kognitív); expresszív (energikusan érzéki-érzelmi); kreatív, különösen gondolkodó; nominatív (nominális); azonosítás (natsiesozidatelnuyu), kulturogenerativnuyu, esztétikai funkciók.
Másrészt, a nyelv e funkcióiban valójában megtestesülnek az emberi és nemzet fejlődésének legfontosabb pszicho-érzelmi, kognitív (tudatossággal kapcsolatos) mechanizmusai.
Képzeljünk el egy örményt, aki úgy döntött, hogy "kényelmesebb" neki, hogy vietnamiul beszéljen, és szülőföldjén, az ő hazájában, "vietnami" gyermekeit. Egy ilyen idegen nyelv teljes mértékben teljesítheti kognitív funkcióját?
Nem, nem az. Mert az új tudás mindig a már megtanult tapasztalatokon alapul. És teljesen összeolvadhat a nemzeti hagyományok (különösen az oktatási), a kultúra, az emberek tapasztalata és tudása stb. amely valójában tükröződik a nemzeti nyelven.
Dr. Parhonyuk arra a következtetésre jutott, hogy a nem nemzeti nyelvű személy állandó működésének hatása kedvezőtlen a kognitív és legfőképpen - erkölcsileg és etikus módon, mind az embereken, mind az egyénen.
Az ilyen nyelv nem tudja teljesen teljesíteni a kifejező funkciót. Mivel a nemzeti karakter, a bioenergetika, a temperamentum, a pszichoemotikus spektrum minden ember számára egyedülálló, és újra, saját és csak nyelvén testesítik meg.
Az anyanyelvtől eltérő bármely nyelv, még a leginkább összefüggő is, kiegyensúlyozatlan az emberi lény meghatározott szféráival, ami valahogy negatívan hat az ember egyéni fejlődésére.
Kreatív és kulturális funkciók. Nyelvek - "a gondolkodás kezdeti pre-nyelvi elemeinek átalakítását szolgáló eszközök lényege, és ezért a gondolkodás eszközeinek is nevezhetők" - meghatározta a Potebnya kiemelkedő nyelvész ("Nyelv és nemzetiség").
De a nyelv nem csak gondolat. Ez a nép és az emberek kultúráját hozza létre. A mi népünk nagyon tehetséges, - politikusaink szeretik a prófétát. De a tehetség, mint az elme, csak a kreativitás előfeltétele.
Az ember tehetségéből, elméjéből, lelki erejéből a teremtés egész cselekedetéhez vezető utat egy nagyon összetett tudati faktorrendszer és egy tudatalatti, gondolkodás, érzelmek, érzelmek, akarat stb.
Rendszer-létrehozó tényező és az univerzális pszicho-kód, amely ezt a komplex rendszert vezeti, a nyelv.
Ha a nyelvet, amelyen a szót, és létrehoz egy férfi találkozik ethnogenetic, etno-pszichológiai, etnoekspressivnoy lényege, hogy van, nagyon egyszerűen fogalmazva, ha ez a nyelv a népe, akkor az ilyen személy (és az ilyen emberek!) Tele kreatív és kulturogenerativnoy egységet.
És ha nem? "Minden ember nemzeti," Djilas nagyon durván mondta, "egyébként hibás." Minden nemzeti mozgalom nemzeti, különben örökölt. "
Tehát az emberek azon része, amely nem mindegy, és nem "mi a különbség", a társadalom kulturális alkotása lesz és lesz.
Milyen bizonyítékokat? - Az igazi valóság! A legjobb tudósok, zeneszerzők, írók és más kreatív személyiségek? Ez rendszerint az anyanyelvükön ökológiai környezetben alakult.
Ezért ukránok mindig is érdekesek lesznek (és szükségesek!) Az emberiségnek (és magunknak) ugyanúgy, mint az ukránok, és nem "nem oroszok", ahogyan néhány orosz szovinista szeret minket hívni.
Azonosítás (natsiesozidatelnaya) funkció. Az emberek nyelvének elvesztése, egy személy nagymértékben veszíti el magát és népét, népét elveszíti. És nem csak az azonosítás szempontjából. Az anyanyelv elvesztése a denacionalizáció lényege, vagyis a személy identitása.
Bulakhovszkij azt mondta: "A nemzetek nem szívrohamból halnak meg, először nyelvet veszítenek." Mi van a saját nyelvén kívül egy ilyen személy veszít?
Megfosztás nagy mértékben gyengíti irasbalansiruet koherens értékrend, az ösztönzés és motívumok a tevékenység, igényeit és érdekeit, az érzelmek és érzések, vágyak és más pszichológiai mechanizmusok az emberi fejlődés, szervesen kapcsolódik az állampolgársága.
A denacionalizált személy elveszíti vagy gyengíti a személyes fejlődés egyik alapvető mozgatórugóját - a nemzeti tudatosságot és méltóságot, valamint a hozzájuk kapcsolódó hazafiságot.
A nemzeti méltóság elvesztése, egy ilyen személy megfosztja az emberi méltóság alapját, destabilizálja, és jobban kiszolgáltatja a negativitást. Ezért az államosított személy gyakran egyrészt nem rendelkezik erkölcsi mutatókkal, másrészt pedig erkölcsi tabukokkal.
Most érthető, miért általános korrupciónk az állam irányításának fő mechanizmusa. Így egyébként az AIDS, a kábítószer-függőség és a banditák vezető pozíciói: a veszélyes örömöknek szinte nincs más alternatívája a lelkileg motivált ellopott denacionalizált személynek.
Megfosztás „csapódik le, hogy rossz szülői, az erkölcsi betegség: hiányos a rendelkezésre álló eszközök az érzékelés, az asszimiláció, vagy gyengíti a gondolat energiája, hogy sárban pusztulás helyett kényszerült, de semmit sem váltotta tudatformákat, hogy a gyengülő fiatalabb generáció felnőtt, amelyek helyébe csak remegő az idegenekkel való kommunikáció, a társadalom disorganizációja, az erkölcstelenség, a tökéletesség "- írta Potebnya 100 évvel ezelőtt.
Lehet-e a nemzetileg azonosított személy az olyan nép tagjává válni, akinek a nyelvét elfogadta? Bizonyos mértékben - igen. De az átmenet folyamata - akár elméletileg is - nem fogja elérni az eredmény 100% -át, nagyon energiaigényes és számos akadályt tartalmaz az egyéni fejlődéshez.
Esztétikai funkció. Vajon az orosz nyelv Petrenko (Petrosian, Petrauskas) közvetlen szennyeződésekkel, intonációval, akcentussal, kifejezéssel stb. ugyanazt az esztétikailag holisztikus, tökéletesen organikus orosz nyelv az eredeti orosz Petrova-nak? Nem, és soha nem lesz.
Molchan egyértelműen megfogalmazta a nyelv esztétikai és kreatív funkciói közötti kölcsönös függést: "A szó megteremti a világot, az eltorzított szó torzítja."
Az első az Ukrán-ukrán ukránok része, a központ és Ukrajna keleti részében, akik úgy döntöttek, hogy könnyebb számukra, hogy ne korrigálják sajátjukat, hanem váltsanak oroszul.
És a kevésbé fontos oroszok kevésbé érzékelhetőek lesznek (mert egy igazi orosz ukrán nem könnyű megtalálni), mint a nem fontos ukrán (ami még mindig létezik)! Ez a motívum-érv ma szinte a leggyakoribb.
A második csoport olyan orosz nyelvű állampolgárok, akik esetleg ukránul beszéltek, de nem akarták "torzítani a nyelvet", és az őszinte és hiábavaló "jóindulatúak" beavatkozásának tárgya.
E tekintetben visszatérünk a nyelv kommunikációs funkciójához, és felvetünk egy másik kérdést:
Petrenko, Petrosian, Petrauskas orosz nyelvének ugyanaz a lexikális, hangzásbeli, szintaktikai, szinonimikus, frazeológiailag stb. az autentikus Petrov leggazdagabb orosz nyelvét?
És még egy egyszerű és fontos kérdés: mi az átlagos orosz nyelvű ukrán verbális állománya, szemben a hagyományos orosz nyelvű anyanyelvi és ukránokkal? Kutatásaink azt mutatták, hogy az orosz nyelvű ukrán verbális arzenálja összehasonlításban legjobb esetben 75%!
Honnan származik ez az arzenál, ha az orosz nyelvű ukránok túlnyomó többsége az orosz nyelvét arra kényszeríti, hogy különböző, neo-nyelvi szinteken átírja a natív ukránokat.
Nevezési funkció. "A különböző nyelvek nem ugyanazok a különböző megnevezések, hanem különböző látomásai" - írta von Humboldt. Ezért ukrán „lіzhko” nem pontosan ugyanaz, mint az orosz „ágy”, „olіvets” - egyáltalán nem ugyanaz, mint a „ceruza” és a „brigád” - nem egészen a „felesége”.
Gyakran előfordul, hogy a szó egy adott ember történelmének egész korszakát vagy eseményét jelöli, konkrét kulturális, hétköznapi, vámügyi vagy egyéb jeleket. Valójában minden nép nyelvén a kulturális és történelmi sors, a világnézet, a világnézet, a világérzékelés és a világnézet jellemzõi csakis neki tartoznak.
Minél gazdagabb az egész emberiség alkotásának és kölcsönös gazdagításának, Roerich "evolúciós együttműködésének", a sikeresebb emberi fejlődésnek és fejlődésnek a sokszínűsége.
A nyelv kozmikus jelenség. De genetikai jelenség is.
Az egyes emberek genofundjait egyidejűleg alakították ki sajátos mentalitása, temperamentuma, magasabb idegi aktivitása sajátosságai mellett. És - a nyelv.
Ezeket a tulajdonságokat a génekben és a pszicho-érzelmi, bioenergetikai szempontból megtestesített nyelvekben helyezték el, és meghatározzák többek között a környezet kémiai és fizikai tulajdonságainak egy adott területére.
Különösen: a kozmikus energia kölcsönhatásának természete e térség terepével, ismét, minden egyes etnikum számára egyedi (földrajzi determinizmus).
Az angol és lengyel tudósok például azt vizsgálták, hogy a különböző nemzetiségű csecsemők sírása más és nemzeti jellegű.
A nem nemzeti nyelv, a denacionalizáció (oroszosítás, amerikanizáció vagy más) előfeltétele és mechanizmusa az ember és a nép romlására.
Ne terhezted magadnak és gyermekeidnek a denacionalizálását, mert ellentmond az ember természetének és fejlődésének törvényeinek!
Egy személy és egy nemzet csak akkor képes teljes mértékben funkcionálni, ha az alapvető funkcionális szférájuk - a nyelv - minden megfelelő funkcióját ellátja. Ez csak nemzeti nyelv lehet. Egy másik esetben egy személy és egy nemzet mesterséges akadályokat teremt a fejlődéshez, és soha nem teljes mértékben felismerik magukat.