Miért a ló folyamatosan eszik kárpátaljai mesét (Vladimir Petkov)

Régen, amikor a körte még mindig a fűzön született, valahol
egy nagyon gazdag ember élt a földön. Az ágyában, sőt még
dobozok voltak sok a rozs és a búza és a gabona. És egyszer
jött a gazdag két zarándok - az öreg és a fia, és azt mondják:
hogy szeretne cséplõcsomókat kötni.
- Ahol ott volt, csak intett a keze mestere -, hogy képzeled
Gondolod? Már négyszer felvett engem, majd - négyen.
Készek voltak vállalni, és még az egész betakarítást is betakarítani, de nem tettem
annyi rozsot és búzát adhatna nekik. És te ketten kiütöd
ezek a hüvelyek?
- Figyelj, a férjem, ne rohanjon - közbelépett.
cam - ha igazán akarnak, akkor hagyd, hogy szar. Hadd üsd ki őket
minden, ami a kunyhó.
- Nos, ha igen - jó, egyetértek! - elfogadta az ajánlatot
nagy birtokos [birtokos, jómódú paraszt, ököl].
Egyetértettek abban, hogy a pilóták egy harmadik részt kapnak
threshed grain. Valójában két ember tudott
hogy naponta százhúsz hullámot verjen ki, így a gazda eldobta
A cséplőpad százhúsz csomó és nem dobja többé. Egy vándor
mondának néki:
- Miért nem hagytál el nekünk csöveket? Figyelj, a gazda, és
higgy nekünk egy szót, százhúsz hüvelyk - ez nem elég!
A mester gondolkodott, és elkezdett leesni a döglött kaszákat
félbeszakítás nélkül. Délben megszűnt, de
a zarándokok azt kérdezték tőle, hogy ne álljon meg és ne mozduljon tovább.
És akkor már nagyon dühös volt:
- Mit akarsz tőlem, bolond? Itt már dolgozni
egy egész hétre!
- Te csepp, gazda, csepp, és a többi - kérem,
velünk!
A gazdag ember újra megkezdte a munkát,
nem szüntették meg egész este.
- Ennyi elég - mondta a parasztok -, hagyjon bennünket
némelyek, munkába fogunk menni.
Gazda belépett a házba. A régi grófnő gyertyát gyújtott,
megégette a cséplõn fekvõ kavicsokat, és leült a küszöbön,
hogy ez a hihetetlen óriás ég. A lépések egészen égtek
forróbb és melegebb. Időközben az egyik oldal elválik
a tiszta gabonát, a másikat és a harmadik szalmát.
És hamarosan minden vége volt - így történt
szükséges.
- Anu-ka, menj a gázhoz, hívd - idejünk a gabona mérésére, -
- kérdezte az öreg herceg a fiához.
A fiatalember elment a házba, hogy felhívja a gazdag embert, és megkérte, hogy vegye
minden háztartásban lévő zacskót, hogy elég legyen mindent összegyűjteni
gabona.
- Mit akarsz tőlem, bolond? Csak azért jöttem tőled
balra, de már volt időnk a betakarításra? Nem lehet! -
- kiáltotta a gazda.
- Menj a cséplőpadra, és magad mindent látsz! - válaszolta a fiatalember.
Elmentem vele a cséplőpadra, és amint láttam, hogy ott van
már mindent megtett.
Az egyik oldalon gabona volt - tiszta, héj nélkül, kátrány
feküdt a másik oldalon, és a harmadik - a szalma. mért
gabonát, és 100 doboznyi teljes gabonát hagytak.

[Koblik - nagy mennyiség ömlesztett és folyékony termékek számára
négy szakosztályra oszlik. Vico - kis mennyiség ömlesztett és folyékony
termékek].

- Most szeretné a saját részedet? Vagy talán,
akkor? - kérdezte a munkások egy ravasz gazda.
- Akkor - felelte az öreg paraszt -, amikor te vagy a tisztességtelen
gabona a végéig.

És ugyanúgy mentek el, mint a második nap és a harmadik.
Este negyedik napon a gazda elmondta nekik, hogy nem kell
több italt. Minden jövedelmemet megadtam
osztozzanak, és magukra vetették magukat száz tál tökéletes gabonára,
és figyeli, ahogy a mezőgazdasági munkások egyre jobban összeszedik magukat.
Mindent egy táskába öntöttek, a fiatalember saját magára tette
vállak és elindultak.
Mi történt a három nap alatt? Miért gazda megváltoztatta az elméjét
felbérelték a vándorló parasztokat, és nem akarták őket
tovább dolgozott vele a szérűben? Igen, egyszerűen azért, mert
miközben megdöntötték és gondolkodtak, és miért adtak
nekik a gabona harmadik része, ha olyan egyszerű, hogy mindent ugyanúgy csináljanak, mint ők,
magát.
Vite gyertyát vett elő, kiment a szérűre, és mindent égett
hegyek csavarja. És leült a küszöbön, és úgy nézett ki. És magukra várják a gabonát
elkülönül a pelyvtől és a szalmától. Vártam a gazda, vártam, de mindent
hiába. Minden hamuhoz égett - és csobog, és barnacles, és mindez
egy gazdag birtok!
Aztán a gazdag embert nem saját maga, hanem a saját kezükbe fektette
hadd menjenek, elmondta nekik a szerencsétlenségüket, és megkértek valamit
segíteni. Az öreg herceg azt mondta a fiának, hogy mozogjon
a nehéz vállát a gáz vállán. A fiatalember ezt megtette és be
Ugyanabban a pillanatban a gazdag ember lóvá változott. És folytatták. megy
meglátják, hogy egy nő sír az út mellett.
Mi történt, szegény nő, hogy sírsz az úton
boldogtalan? Az öreg paraszt megkérdezte a nőt.
- Hogy ne sírj - felelte az asszony - a szegény özvegyhez,
a kefenyő súlya alatt. Házak hordái, kisgyerekek, ha nem én,
akkor az éhesek megfagynak. Szörnyű tél lesz éhes -
A szomorúságtól szenvedő srác szakadt!
- Elég! Ne sírj már, kedves nő! - régi
- válaszolta a paraszt -, itt veszi a lovat - hadd működjön -
A gravitációs lovak jobbak. Itt van a gabona - takarmány a saját
gyerekeket. Ne felejtsd el, a ló nem engedi, hogy csak enni
tüskék tüskés.
Az asszony köszönetet mondott a zarándokoknak a kedvességükért, elvitte
ló és vezetett haza. A ló dolgozott neki, és hagyta enni
csak száraz tövisek. Nem akart enni és nevetni.
"Szegény ló, nekem és gyerekeknek dolgozom, és én táplálom
szúrós tövisek! - gondolta az özvegy - ó, nem emberileg
meg! Adom neki a szénát!
És ő megtette. De megtudtam erről a régi császárról, és elküldtem
a fiához - hadd vigye a lovát, ha nem hallgatta
azt.
Az özvegy kezdte könyörögni a fiatalembert, hogy ne vegye ki a lovat az árvákból.
És felele az ifjú az özvegyasszonynak:
"Nincs jogom, hogy ne engedelmeskednem az apámnak,
menjen hozzá, akkor talán,
megbocsátani és megbánni -
a ló elhagyja a meggyőzést
özvegy ilyen szerencsétlen ember.

A nő ezt tette. Kértem az öregembert, hogy ne vegye
egy ló az árváknak.

- Legyen ez így! A régi válaszolta.
hagyd, hogy a ló veled marad
és azt táplálja, mint amennyit csak akar.
De a ló most soha
nem lesz teljes.

Azóta a ló mindig éhes.

Kárpátalján a 19. század 60-70-es éveiben népszerű mesék kezdődtek el.
Ezt a munkát egy ügyvéd, fordító, folklorista Mikhail Fintsitsky,
aki Uzhhorod központjában (egy emléktábla, amelyet neki hoztak létre,
akkor láthatja a Dukhnovich utcában, ha felmegy a katedrálisba).
A század végén számos szöveget gyűjtöttek össze, de nem publikálták
azt jelenti, hogy nem sikerült. Mikhail Finitsitsky lefordította a gyűjtött mesékat
a magyar nyelvre, de nem adták ki őket, mert megakadályozták
І Világháború: az ukrán nyelvű kézirat eltűnt. És csak 1970-ben,
azaz majdnem 100 év után megtalálta és kinyomtatta a magyar változatot,
ahonnan Jurij Shkrobinets később fordításokat és tündérmeséket készített
"Az üveghalom misztériuma" néven jött ki. Ebből a könyvből ez a mese.

KI VAN SZÜKSÉG?

Shche in ti chasi, ha a verbek születnek körte, itt
svіtі él a szellem bagatіng cholovіk. A yogo állványon
th y stizhkah boulo sok életet és búzát, th усяся збіж-
zhya. És egyszer eljutott a Bagacába két drága,
nih - a régi és a yogo syntha y kazhut, scho stony hotili
bi naynishisya a ynogo cséplőjében.
- Ott van! - ingatta az úriember kezét.
gadaєte? Már bérelték az érdemek megváltoztatása előtt, majd azt követően
négy ember. A Boney-botok készen állnak arra,
Jól van, az aratás, amit nem tudok dochuchi ім taku force
élő és búza. А ви удвох виб'єте ципами всі оті
Kéve?
- Hallgass, choloviche - morogta a gáz-
Nya, - ha emléktárgyat akarsz találni, megcsiszolhatod! Vib'yut bodai
stilki, sho treo colo hizhi.
- Nos, ha így van, megtalálja! - Nagy gazda lógása.
Búcsúzott hozzá, légy cséplőgépek,
tu része a betakarított zbizhzhya. És mondd el a kincseket, scho
két ember egy nap alatt százhúsz napig vibrálhatott.
Gazda, amikor százhúsz dinárra dobta a cséplőpadot és - nem kapta meg
skidaє. És például,
- Mikor lettál benzinként? Száz húsz rügy nem elég!
Gospodar gondolkodás után, yak pochav skidati snopi, majd sí-
és nem mutatkozik délig. Todi megszűnt. Po
út kérdezte yogo zmіtuvati dalі, ta vіn már roz-
serdivsya:
- Scho, te bolondokat akarsz? Itt robotok
vzhe on tsiliy tyzhen!
- Ti Lisha zmitui, gazdo, és minden más pokladi velünk!
Bagachysko znovu vette fel roboty és skipav snopi,
ne hagyja abba, amíg a kocsis.
- Most már elég - mondta podorozhni.- Lish nekünk
maguknak, de várjanak, amíg meghalnak.
Gazda zashov a kunyhóhoz. Az öreg császár
viasz opychku, pidpaliv sheaf, scho feküdt a cséplőpadon, és
ő maga volt veszteséges, hogy lássa, mennyire jó égni
Hulk. A hegyek és a hegyek hülye. Tim óra egy bic
a gabonát megtisztították, a másiknak volt egy szár, és benne
harmadik - szalma. Hamarosan megtörtént az egész boule,
dilosya.
- Anu, gyere be a gasdi előtt - mondta,
hívja yogo gabonát.
І допішов хлопець, кличе багача міряти зерно та й нака-
zuє, abi figyelembe із соою всі, що має, міхи, бо не виста-
chit.
- Scho, te bolondokat akarsz? Hogy nem
Először pishov, és vizest vstigli zmolotity? Ez nem így van
Mozhe Buti!
- Menj, majd meglátod magad - mondta Vedipov.
І до гумна і да гумна і, як увидів, що там є,
mint a cég. Egy bots boulo tiszta gabona, a
egy másik - a szár, és a harmadik - a szalmát. Zmiryali zer-
de - vychlos yakraz 100 koblikіv.
- Szeretné, ha a részedet most használnád? - звідає
Bagach.
- Potim - mondta az öregember. - Lipse, jak,
Timo.
Tehát a robot elment a másikra, és a harmadik napon.
És harmadnapon este este a bagátot a nemességhez adták,
A yomu nem treble cséplés. És miután látta a pilóták részt,
Nos, yaka їм nalezhala - és aztán bolo száz koblikіv gabona. bal-
гінь усе зсипав до домого міха, dobja yogo a vállát, és
tönkrement az úton.
És chomu bugachitsko vidpustiv kalapács? Tomnak,
bo vin látás, yak stench molotat, és pochav mirkuvati,
scho vin і maga mozhe so robiti, - akkor nashcho vtrachati tre-
a gabona? Vettem gazda svichku, posvyativ її і підпалив
nagyszerű a hó legnagyobb része, és ugyanez a szegények számára
ellenőrizze, yak yogo szeme vyddlyatisya - tiszta zer-
de a szalma és a szalma. Ellenőrizze, ellenőrizze, ale darma. csonka túl-
горіло на попіл - і шпиі, і стодола, és minden жаздів-
Széllökések!
Ez a szórakozás a threshers, kotrih відпустив,
rozpovіv їм a svoe neschastya kér segítséget. régi
mondván sinovі, Abi pereklav mіha a plechі Gazda. Legіn
így і зробив, і bahach kifejezést bekapcsolta a ló. Tehát a
varrt dali. Rögtön, élesen - і видять, що на дорозі плаче
yakas zhinka.
"Sírsz, te zhenko?"
- Yak ne sírj, - відповідає жінка: - Я бідна вдо-
Vitsya, és otthon a Mene - tilah fürdőzésnél,
cha pomoti z lisu törmelék, abi moi nezaryata not pose-
egyszerre sikoltoztak. Addig, az éhség éhségét
pіti. Hogy bia terpil, ali koli viju, yak bíduyut moi
ditochki, majd serce rozrivaetsya.
"Ne sírj, jóság zhinko, - kazhe a régieknél." "
várjon egy kócát, keressen egy tűzifát,
ri sobi dodomu - godoy detochok. Ale a ló nem egy igen-
wai істи нічого, a száraz tüskés csík.
Zhenka podyakuvala іjem jó seretse, elvitte a ló k
vidvela dodomu. Kin gyökerezik rá, és nyert a yoma-t
їсти тільки сухе терня. Nem létezik, és sötét.
- Egy napra egy keserű kúpra verni, és el fogok menni
jógi a tövisekhez! - gondolta az özvegy -, nem olyan, mint egy ember!
Adok yomu szinát.
Tehát י zrobila. Az ezekről a régi városokról drága,
ній і send to zhinki a sina - nai забере від неї
ló, egyszer nem engedelmeskedett a joginak.
Udovitsya kezdett menedéket kérni,
szív, anélkül, hogy egy ló szirjet.
"Nincs jogom, hogy ne hallgassam a dadákat"
azokon a csattogáson. - Pídi fel nyogo, може, він engedje.
Todi zhinka a régiek áldásait kapta, nem vitte el
od sirit ló.
- Ne legyen ilyen! - kérdezte a régiet. Kin elveszett
te, y yo yogo chim hochesh. Alya vіn nіkoli nem on-
їstsya.
² Időközben a reggeli órák éhesek.