Föld alatti atomrobbanás - kivonatok ingyen
2. Underground atomrobbanás 4
2.1. Egy földalatti atomrobbanás legyőzési tényezői 6
A nukleáris fegyverek hatása a nukleáris transzformációk során felhasznált energia felhasználásán alapul.
Az energia felhasználásának alapelveitől függően háromféle típusú nukleáris lőszerek léteznek: atomi, termonukleáris és kombinált.
Amikor a nukleáris robbanások lőszerek kapott hasadási láncreakció az atommagok a nehéz elemek (plutónium és urán izotópok) energia szabadul fel. A reakció abban rejlik, hogy az urán-235 szabad neutronokkal való bombázása során a Mendeleev periodikus rendszer középső elemei jelennek meg.
Action termonukleáris fegyverek használatán alapul a felszabaduló energia során magfúzió könnyű elemek (deutérium és a trícium) a feltételek rendkívül magas hőmérsékletek. A termonukleáris reakció a könnyű magok szintézisének gyorsabbá válása. Az ilyen reakciók a csillagok belsejében, a napfényben stb. Fordulnak elő. Ilyen hőmérsékleteken az anyag csak plazmában létezik. De a magas hőmérséklet létrehozása csak az első pillanatban szükséges ahhoz, hogy "meggyújtsa" a reakciót, és akkor magától is létezhet, mivel a magok szintézisében energiát bocsátanak ki.
Az alapot a kombinált akció lőszerek szükséges természetes urán atomok tulajdonság (238) elosztjuk a gyors neutronok a fúziós reakció.
Az atomrobbanás típusát a robbanás központjának a földfelszínhez (vízhez) viszonyított elhelyezkedése jellemzi. Ebből kiindulva különbözik a fajok többsége, amelyek káros hatásaikat tekintve különböznek egymástól:
1) Nagy magasságú robbanások. A föld felszínéről (víz) több mint 30 kilométeres tengerszint feletti magasságban történik a robbanás. Ebben az esetben, a radioaktív szennyeződés nem lehet minden azért van, mert a por oszlopra ( „láb”) és a felhő ( „cap”) nem érintkeznek.
2) Légrobbanások. Ezek közé tartoznak a 30 km-nél kisebb tengerszint feletti magasságú robbanások, de a keletkező tűzgolyó nem érintkezik a föld felszínével (vízzel). A terület radioaktív szennyezése leginkább a nukleáris robbanás területére korlátozódik. A radioaktív felhőben sokkal kisebb a talaj a felületi (felszíni) és a föld alatti (víz alatti) robbanásokhoz képest.
3) Felszíni (felszíni) robbanások. Robbanások, amelyekben a fényteret érintkezik a föld felszínével (víz). Ilyen robbanás következtében fényes agyfélteke alakul ki, amelynek sugara kb. 1,3-szorosa az ugyanolyan teljesítményű légi robbanás tűzlövedékének sugara. Jelentős mennyiségű talaj és egyéb anyagok érintettek a tűzgolyóban. A talaj egy része elpárolog, és a legtöbb olvad, hatalmas mennyiségű radioaktív részecskéket képez, amiből a robbanás radioaktív termékei összességében lecsapódnak. A nukleáris robbanás területén erős légáramlások figyelhetők meg, a robbanás közepére rohanóak és a felhő után felfelé haladnak. Ezek a folyósítószerek magával ragadott talaj részecskék együtt kondenzált rájuk radioaktív anyagok esnek a nukleáris felhő robbanás, mivel ebben az esetben a por oszlopra ( „láb”), mivel a képződés párosul a felhő ( „kalap”).
2. Földalatti atomrobbanás.
A föld alatti nukleáris robbanások olyan robbanások, amelyeknél a reakciózónát körülvevő közeg a talaj.
Ennek eredményeként a röntgensugárzás kb Rouge reakciózónában a vékony primer réteg magasan gömb felmelegszik, és lesz egy gáz-meleg, a sugárzás-chenie ez a réteg válik egy piros-forró gáz következő vékony réteg a talaj, és így tovább. D.
Így a talajban rétegenként rétegzett melegítés eredményeképpen melegedő térfogat keletkezik. Ennek a kötetnek a széttöredezett talajban történő kibővítésének folyamatát a talaj hőhullámának nevezik.
Az izzólámpa belsejében a nagynyomású gradiensek következtében mechanikai perturbációk keletkeznek a határán. Amint ez a térfogat nő és a tápközeg hőmérséklete csökken, a hőhullám terjedésének sebessége gyorsabban csökken, mint a mechanikai zavarok terjedési sebessége. Egy bizonyos időpontban, a sebesség terjedési mechanikai zavarok, kezd haladja meg a termikus terjedési sebességét a környező talaj térfogata perzselő bekövetkezik lépésenként visszavonták chenie-nyomás, sűrűség, hőmérséklete és sebessége a mozgás-zheniya a maximális értékek. A zavarok elterjedési folyamatát talajban lökéshullámnak nevezik.
Ellentétben a robbanás a levegőben a nukleáris robbanás a földön, a lökéshullám csak akkor létezik, a nagyon közeli zónában.
A robbanás központjától növekvő távolságban egyre nagyobb lesz a nyomás növekedése és a talajban tapasztalható egyéb perturbáció a maximális értékig. A fokozatosan növekvő nyomás és más talajbeli perturbációk terjedésének folyamatát a maximális értékekhez kompressziós hullámnak nevezik.
Így a föld alatti nukleáris robbanás kialakulásának kezdeti szakaszában egy hőhullám, egy lökéshullám és egy sűrített hullámforma alakul ki és továbbhalad. A környező reakciózónára gyakorolt hatásuk következtében a robbanás közelében lévő talajkörnyezet robbanásveszélyes hullámokat generál, amelyek nagyon nagy távolságra terjednek.
A föld alatti robbanás kialakulásának folyamata a töltés mélységétől függ.
Ha egy földalatti nukleáris robbanás történik nagy mélységben, a tágulási hogy egy kis mennyiségű magas nyomású forró gázok és képződött-shihsya kapott termikus talaj transzformációk vezet a robbanóanyag üreg zónák mechanikai rés-sheniya talaj, repedések, képlékeny alakváltozás és mechanikai földi rezgések.
A legtöbb földalatti környezetben a robbantó üreg nem stabil: a tető összeomlik és tele van töredékekkel.
Nagy mélységű földalatti atomrobbanás esetén a behatoló sugárzás és a gázáram teljesen felszívódik a talajban, a robbanás radioaktív termékei az üregben és az elpusztult szikla vastagságában maradnak.
Földalatti nukleáris robbanás, amelyben nincs közzététele a előbevonat kupolák és közvetlen hozzáférést biztosít az offline pro kek robbanás üreget a légkörbe, az úgynevezett kamufletnymi. Az a legkisebb mélység, amelyről nem derül ki a talaj felszabadulása, függ a robbanás erejétől és a talajtípustól. Körülbelül m.
Befolyásoló tényezők kamufletnogo nukleáris robbanás a szeizmikus hullámok és helyi hatása a földön (üreg és törési a talaj zónában, a maradék törzs a talajban, hólyagosodás, lepattogzás és talajsüppedés).
Ha a robbanás sekély mélységben következik be, ugyanazok a folyamatok először előfordulnak, mint a nagy mélységű robbanásnál. Ezután a robbantó üregének kitágulása következtében földdel egy kupola jelenik meg a föld felszínén, amely azonnal megnyílik. Az üregből nyitott kupolán keresztül gázhalmazállapotú termékeket bocsátanak ki, aminek következtében levegőáramlási hullám és robbanásszerű felhő alakul ki a levegőben. A kívülről kiszivárgó gázok nagy mennyiségű talajt emelnek a légkörbe. A talajban egy csatorna alakul ki a földön; por alakúak. A gázokkal és a talajjal együtt radioaktív termékeket juttatnak a légkörbe, amelyek a porrészecskékkel keveredve később kibúvódnak, és erős radioaktív szennyeződést okoznak a terepen és a levegőben.
A földalatti nukleáris robbanások, amelyek alatt a kupola kinyílik és a gáz halmazállapotú termékei a talajnak a légkörbe való kibocsátásával átszivárognak, robbanásoknak nevezik őrölt kiütésekkel. Az ilyen robbanások megkülönböztető jellemzője egy csatorna kialakítása a talajban és a talaj öntése a szikla körül.
Befolyásoló tényezők nukleáris robbanás a kirepülő talaj a szeizmikus hullámok, a helyi hatása robbanási (tölcsér törési zóna, zihál és Val talaj rockfall), erős radioaktív szennyeződés Me-stnosti és atmoszférikus felhő robbanás, a porképződést.
Egyéb kapcsolódó hírek: