Vendég 27110-86
AZ SSR UNIÓ ÁLLAMI STANDARDA
A rebound rugalmasságának meghatározása a Shoba típusú készülékre
Gumi. A visszapattanási rugalmasság meghatározásának módja a Shob típusú gépen
A bevezetés időpontja 1987-07-01
A Szovjetunió olajfinomítási és petrolkémiai minisztériuma
Állásfoglalása a Szovjetunió Állami Bizottsága Standards 21.11.86 N 3503 Kölcsönös Gazdasági Tanács szabvány ST SÜV 108-85 „Rubber. Meghatározási módszere a rugalmasság rebound a készülék típusától Shoba” hozott közvetlenül a Szovjetunió állami szabvány 07/01/87
Ez a szabvány meghatározza a 30-85 IRHD keménységű gumi visszafojtási rugalmasságának meghatározására szolgáló eljárást.
1. A MÓDSZER LÉNYEGE
1. A MÓDSZER LÉNYEGE
Az eljárás a támadó inga rebound mennyiségének méréséből áll, amely egy bizonyos magasságból a mintához esik.
2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2.1. A vizsgálatot 23 ± 2 ° C hőmérsékleten végezzük. Lehetőség van más hőmérsékleten történő tesztelésre. Ebben az esetben a vizsgálati hőmérsékletet és a mérés hibáját a GOST 269-66 szerint kell kiválasztani.
2.2. A minták tartóideje egy adott vizsgálati hőmérsékleten függ a műszer típusától és a hőmérséklet értéktől, amelyet előzetes tesztek alapján határozunk meg.
2.3. A vizsgálatot magasabb és alacsonyabb hőmérsékleten történő elvégzéséhez a készüléket egy speciális kamrával kell felszerelni, amelyben a mintadarabot rögzítik.
Az eszközt speciális termosztátba lehet helyezni.
3. A KIVÁLASZTÁSI MÓDSZER ÉS A MINTÁK KÉSZÍTÉSE
3.1. A vizsgálati minták legalább 29 mm átmérőjű vagy négyzet alakú alátétek formájában készülnek, amelyek oldalának legalább 29 mm-nek kell lennie. A minták vastagságának (12,5 ± 0,5) mm vagy (6,00 ± 0,25) mm-nek kell lennie. A minta előnyös vastagsága 12,5 mm. A különböző vastagságú mintákon kapott vizsgálati eredmények nem hasonlíthatók össze.
3.2. A minták tartósságát a vulkanizálás után és a kondicionálás feltételeit a vizsgálat előtt a GOST 269-66 szerint választják ki.
3.3. A minták felületének sima, sima legyen, buborékok, mélyedések, hajtások, idegen zárványok és szennyeződések nélkül.
A minták felületének párhuzamosnak kell lennie. Az egyes mintákon mért vastagságok közötti különbség legalább három pontban nem haladhatja meg a 0,2 mm-t.
3.4. A vizsgálatot legalább két mintán kell elvégezni.
4. BERENDEZÉSEK
A vizsgálat elvégzéséhez Shoba típusú eszközt kell használni, amelynek leírását és követelményeit a kötelező 1. melléklet tartalmazza.
5. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSA
5.1. Mérjék meg a minták vastagságát a GOST 269-66 szabványnak megfelelően legalább három helyen, legfeljebb ± 0,01 mm-es hiba esetén.
5.2. A mintadarabot úgy rögzítették, hogy teljesen érintse meg a párnát, és hogy az ütközési pontok legalább 10 mm távolságra legyenek a minták széleitől. Tilos a mintát a helyszínen mozgatni a vizsgálat során.
5.3. Engedje el az inga és sztrájk a minta után. Nem hagyta, hogy az inga végez csillapodó rezgések, és így újra megteremtse a mintát, az inga után a stroke-ra emeljük, az eredeti helyére.
5.4. A modellen három találatot hajtanak végre egy ponton (mechanikai stabilizáció), és a negyedik, ötödik és hatodik stroke után a műszeres méréseket veszik.
6. AZ EREDMÉNYEK FELDOLGOZÁSA
A két minta mindegyikére átlagosan három mérést (középérték) választunk ki. A két kiválasztott érték aritmetikai középértéke a vizsgálati eredmény.
A fogalmakat és meghatározásokat a kötelező 2. melléklet tartalmazza.
7. A VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell:
1) az anyag neve;
2) a minta vastagsága;
3) a vizsgálati hőmérsékletet, ha a vizsgálatot 23 ° C-os hőmérsékleten nem hajtották végre;
4) a vizsgálat eredményét;
5) a vizsgálat időpontja;
6) a szabvány megnevezése.
1. MELLÉKLET (kötelező)
1. A MŰSZER LEÍRÁSA
1.1. Az eszköz rendszere a rajzon látható. A konzolon lévő fém keretben rögzítik azt a tengelyt, amelyen egy inga felfüggesztésre kerül, amelynek végén egy lekerekített alakú ütköző van. Az inga rögzített állapotban (= 90 °) történő rögzítéséhez egy retesz szolgál. A támadó ellenében a keret egy olyan platformon van, amelyen egy minta két rugóval van rögzítve. Az inga tengelyén egy rugós markolat található, amely az inga visszahajtásának pillanatában a mintából rögzíti a nyilat, és felfelé rakja. Mivel a nyíl egy kissé súrlódott a tengelyre, a visszapattanás után az inga legmagasabb pozíciójának megfelelő pozícióban marad.
1 - fém keret; 2 - inga; 3 - rakomány; 4 - a tüske; 5 - a retesz; 6 - játszótér; 7 - rugó;
8 - rugós markolat; 9 - nyíl; 10 - rugós szerkezet fogantyúval; 11 - a limiter;
12 - az ívmérleg; 13 - minta
1.2. A nyíl eredeti helyzetébe való visszahelyezéséhez egy fogantyúval ellátott rugós szerkezet van. A nyíl kiindulási helyzetét a limiter határozza meg. Az inga visszapattanási értékének mérése egy íves skálán történik, amely százalékban van osztályozva (az inga visszahúzódásának magassága és az õ magasságának aránya).
1.3. Tavaszi villa csatolni kell az inga úgy, hogy a vízszintes helyzetben az inga volt nyíl ív ellen osztás 100 és függőleges helyzetbe, amikor eltávolítjuk a dugót - ellen hasadási 0.
1.4. Az inga függőleges helyzetében a rúd felületének és a támadónak a távolsága meg kell egyeznie a minta vastagságával. A támadó kerekítési sugara 7,5 mm.
2. A KÉSZÜLÉK JELLEMZŐI
2.1. Reserve energiája az inga egy felemelt helyzetben (szögben 90 °) kell lennie (0,500 ± 0,001) J. A tömege inga kell lennie (0,250 ± 0,003) Kg.
2.2. Az inga ütközés sebessége () legyen (2,00 ± 0,04) m · s. Ezt a képlet adja meg
ahol a szabadesés gyorsulása, 9,807 m · s; - Az inga csökkentett hosszúsága méterben, amelyet a képlet alapján számítanak ki
ahol az inga ingadozásának átlagos időtartama másodpercenként 50 oszcilláció alatt számolva.
Az inga átlagos ingadozási időtartamának meghatározásához a műszert 45 ° -os szögben egy állványra helyezzük, és az ingulatra az oszcilláló mozgást jelentik.
2.3. Az inga hossza és annak csökkentett hossza közötti különbségnek (0 ± 4) mmnek kell lennie.
2.4. A deformáció () energiasűrűségét a képletből számítjuk ki
hol van az inga tömege, kg; - az inga hatásának sebessége, m · s; - a támadó átmérője, m; - a minta vastagsága, m.
12,5 mm vastagságú mintához 427 kJ / m
2.5. A csapágyak, a súrlódás nyilak és a levegő ellenállásának súrlódása miatt bekövetkező energiaveszteség nem haladhatja meg a 2% -ot.
2.6. Az ágy és az emelvény teljes tömegének legalább 100-szor nagyobbnak kell lennie, mint az inga tömege.
3. A VESZÉLYRE VONATKOZÓ VESZÉLY MEGHATÁROZÁSA
A súrlódás ellenőrzéséhez a nyíl és az inga karja egy fonal vagy egy kis zárófejhez van kötve, amelynek tömege nem haladhatja meg az 5 g-ot, a nyíl nem térhet el. A készüléket állványra helyezi 45 ° -os szögben, az inga nyilat tájékoztatják az oszcilláló mozgásról. A kettős rezgés összes számának legalább 35-nek kell lennie, mielőtt az inga leállna. Ellenkező esetben a nyíl csapágyazása meglazul, úgy, hogy csak a skála minden pontján a nyíl mérési értékének rögzítési feltételei teljesülnek. hogy az inga nyíl ne térjen vissza, és az inga súrlódása csökkenjen addig, amíg a szükséges oszcillációk száma el nem éri.
2. MELLÉKLET (kötelező). FELTÉTELEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A visszafordulási rugalmasság a visszaküldött energia aránya a mintának az ütközés utáni deformációjára fordított energia százalékában kifejezve. A rugalmasságot () a képlet szerinti százalékban kell kiszámítani
hol van az inga visszahúzódása az ütközés után, mm; - az inga magassága a kiindulási helyzetben emelkedik, mm.