A rubel nagy olaj és gáz enciklopédia, cikk, 1. oldal
A rubel
A devizabetélek a külföldi devizákhoz átváltott rubelek, amelyekben a kapott és kapott kölcsönök összege denominált, a külkereskedelmi árak és a külkereskedelmi bevételek. Ezek a világpiaci árakon alapulnak, amelyek szintjüket és szerkezetüket tekintve jelentősen különböznek a belföldi áraktól. [1]
Gyakran a külkereskedelmi árak kiszámítása devizában történik annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ajánlatok és szerződések árainak újbóli számítását a jövőbeni ügyletek különböző pénznemeiben. Az újraszámolást a rubel aránya a versenyképes anyag devizaneménak végzi, működésének időpontjában. [2]
A kiviteli hatékonyság meghatározása: az árbevétel aránya a külföldi pénznem rubelben a belföldi árakhoz (exporthoz) képest. [3]
A külkereskedelem forgalmát a kiviteli és behozatali monetáris kifejezés (külföldi valutában) összegzésével határozzák meg, és a külkereskedelmi műveletek teljes volumenét jellemzik. [4]
A behozatal fiskális hatékonyságának kiszámításához nagyobb pontossággal a külföldi rubelek költségeit a Szovjetunió Állami Tervezési Bizottsága által meghatározott valuta vásárlóereje megszorozza. [5]
A rendelkezésre álló becslések szerint, 1974 - 1984 gg. az országban 176 milliárd devizakrélát kapott az olaj és az olajtermékek értékesítéséből (Kommunist [6]
Extrudáló szerszám a műanyagöntésre), a kapott levonások összege csupán 265 ezer deviza rubel. [7]
Hatékonyságát import aránya határozza meg a behozott áruk értékének a belső (nagykereskedelmi - a termelési eszközök és a kiskereskedelmi nettó kereskedelmi kedvezmény - a fogyasztási cikkek), a Szovjetunió árak a költségek import deviza rubel. import költségek tartalmazzák a számlát az áru értékét a javaslatban meghatározott, a külföldi szállító, adók, rezsi a kikötőbe vagy határállomásra hitelek kamatai, a jutalékok mellett a külföldi szakmai szervezetek. [9]
A kisebb igényeket valószínűleg jobban szolgálja az import. Befektetett jelentős mennyiségű deviza rubelt vásárlási nagy mennyiségű nem lenne indokolt akár gazdaságilag, akár morálisan, különösen a Szovjetunió van egy gazdag forrás alapja és befejezte munkáját a kiadás izobutilén dimer. [10]
A Soyuzglavpopshipnikom-nál vannak olyan formatervezési és műszaki irodák, amelyek a fogyasztói megrendeléseknek megfelelően olyan projekteket fejlesztenek ki, amelyek a hibás csapágyakat gazdaságosabb típusokkal helyettesítik. Különösen az éves megtakarítások a deviza rubel körülbelül 0 5 millió rubel. Ezenkívül a Soyuzglavpodshipnik olyan készleteket határoz meg, amelyek felgyorsítják a csapágyipari termékek készleteinek forgalmát, és ellenőrzik ezen termék fogyasztó általi használatát is. [11]
Az áruk kivitele és behozatala természetes és pénzbeli egységben történik. Az utóbbiak deviza (transzfer) rubelek. Az árut külföldi valutában az export és a behozatali tranzakciók árai képezik. A külföldi pénznemben lévő ügyletek árait a Szovjetunió Állambankja által a tranzakció kifizetésének időszakában megállapított devizaárfolyamon átszámítják. [13]
Ugyanolyan méretben felelősek a lopás, a hiány és a devizahitelek, valamint más értékek túlzott veszteségeiért felelős más személyek is. Összességében elloptak 8 089 deviza rubelt. A bűncselekmény által okozott anyagi károkat a törvény szerint ötszörös összegben számolták ki, és 40445 rubel volt (a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának közleménye, 1987, M 4, pp. [14]
Mint ismeretes, használatán alapul nád Astrakhan építése cellulóz- és papírgyári kapacitás, az első szakaszban a 70 ezer tonna, és a második szakaszban a 100 ezer tonna karton egy év, és 20.000 tonna szilárd farostlemez. Az üzem első szakaszát 1961-ben kell elindítani. A Finnországból behozott növény telephelyén 45 millió külföldi rubel értékű első szakasz indítását tervezték. [15]
Oldalak: 1 2