Ok-okozati kapcsolat a büntetőjogban
A büntetőjog okozati összefüggése a társadalmilag veszélyes cselekedet és a társadalmilag veszélyes következmények közötti kapcsolat. Ez egy opcionális jellemzője a corpus delicti objektív oldalának. Az anyagi formációkban azonban az oksági kötelesség kötelező jellegű. Az aktus és az általa követett következmények közötti okozati összefüggés megállapítása a büntetőeljárás szükséges feltétele.
A büntetőjogi ok-okozati összefüggés mai megértése az oksági, ok-okozati összefüggések filozófiai doktrínáján alapul. Az ok olyan jelenség, amely természetesen, belső szükségszerűséggel, egy másik jelenséget hoz létre, amely ennek következménye. Következésképpen a büntetőjogban a "szükséges" és nem "véletlen" kapcsolat fontos, ami a körülmények egyszerű összefogása (összefolyása).
A szükséges oksági viszony fennállásának felismerése érdekében a következő feltételeket kell megállapítani;
a) körülmény - az ok idő előzménye a körülménynek - a következmény (a halál a sebesültek sebzése után következik be);
b) körülmény - az ok szükséges előfeltétele, a körülmény bekövetkezésének alapja - a hatás;
c) körülmény - a következmény a körülmény törvény által szabályozott fejlõdésének következménye - az ok, és nem más okok miatt.
A szükséges oksági kapcsolatot meg kell különböztetni az alkalmi ok-okozati viszonytól. A szükséges oksági kapcsolat tükrözi az objektív világ fejlődésének mintáit, amikor az ok önmagában tartalmaz egy bizonyos hatás előfordulását. A szükséges ok-okozati összefüggésekkel az objektív világot ismerő személy képes előre megismerni az események természetes folyamatát. Ez vagy azt követve, amely rendszeresen okozza a következményeket, képes előre megjósolni e következmények megjelenését. Ezért van a szükséges ok-okozati kapcsolat büntetőjogi jelentőségű, és a cselekmény (tétlenség) következményei a szándéka vagy gondatlansága jelenlétében vétkesek.
Ezzel szemben a véletlenszerű oksági kapcsolatok nem tükrözik az események alakulásának mintáit. Ezek az ok-okozati összefüggések véletlen metszéséből adódnak (néha sok esetben). Itt a cselekvés, figyelembe véve az objektív-objektív feltételeket, csak absztrakt lehetõséget tartalmaz a társadalmilag veszélyes következmények kialakulásához. Például az áldozat, aki kisebb sérülést szenvedett, meghalt abból a tényből, hogy amikor öltözött volt, fertőző volt. A felelősség ebben az esetben csak sérülést okozhat, nem pedig a halálra. A véletlen okozati összefüggésből eredő társadalmilag veszélyes következmények nem büntetőjogi jelentőségűek és nem jelennek meg
a bűncselekmény objektív oldala anyagösszetételben.