Néhány egyszerű kémiai kísérlet, amely bizonyítja, hogy a vízben lévő részecskék mozognak

Néhány egyszerű kémiai kísérlet, amely bizonyítja, hogy a vízben lévő részecskék mozognak

TAPASZTALAT 1. A vízcseppek megfigyelése

Néhány csepp vizet csepegtet egy csúszkára, és hagyja a helyiségben vagy a konyhában, nehogy véletlenül megtörje.

Vigyázz, mennyi ideig marad az üveg víz.
Hol ment a víz? Fejezze ki hipotéziseit (feltevések). Melyik lehetőség közelebb áll a válaszához?

1. Elszaladt.
2. párologtatni.
3. Az üvegen lévő cseppekből származó víz molekulája a szobába (konyhába) költözött, és láthatatlanná vált.


TAPASZTALAT 2. A kálium-permanganát vízben való feloldódása

Öntsük be egy főzőpohárba forralt vízzel szobahőmérsékleten. Csipeszek segítségével a víz felszínén kálium-permanganát (vagy kálium-permanganát vagy kálium-permanganát kristályait) a tenger mindennapi életében megmártózzuk.

Figyelje a kristályok vízben való feloldódását. Állítson fel néhány kérdést a megfigyelt feloldódási folyamat megmagyarázására.

Ugyanezt a kísérletet meleg vízzel. Milyen következtetéseket vonhat le a részecskék sebességéről:

1. Forró vízben a kristályok gyorsabban feloldódnak.
2. Meleg vízben a vízmolekulák mozgási sebessége nagyobb, így az oldódás gyorsabbá válik.
3. Meleg vízben a feloldódás véletlenszerűen történik.


TAPASZTALAT 3. Az asztali só feloldása vízben

Egy főzőpohárban öntsünk 100 ml forralt vizet szobahőmérsékleten. Egy teáskanál többször is asztali sót vesz igénybe, a másik pedig egy kanállal vagy egy üvegpálcával, hegyével keverje fel a sót, amíg meg nem oldódik. Próbálja ki a megoldás hőmérsékletét a főzőpohár falán keresztül.

Volt-e kémiai reakció?

Helyezzünk néhány csepp oldatot üvegcsővel egy csúszkán. Az állványon helyezzünk el egy száraz üzemanyagot, tegyük tűzbe, és csúsztassuk a tollat ​​a láng tetejéig. A víz elpárolog, és az üveg felületén az asztali só kristályai maradnak. Tehát az anyag nem változott. De a megoldás hőmérséklete megváltozott, és ez egy kémiai reakció jele.

A feloldódás folyamán a vízmolekulák közötti sórészecskék újraelosztása (ez egy fizikai jelenség), ugyanakkor - a hőmérséklet változása (ez kémiai reakció jele).

Ezért az oldódás folyamatát fizikai-kémiai folyamatnak nevezzük.