Tesztelés
A munkanélküliség és az előfordulás tényezői .............................. 2
A munkanélküliség típusai és következményei ................................................... .4
A munkanélküliségi ráta mérése ......................................................... .7
A munkanélküliség és annak okai
A tudományos és technológiai forradalom eredményeinek gazdasági eredményes végrehajtása) a munkaerő abszolút szabadon bocsátása nélkül lehetetlen. Ugyanakkor a foglalkoztatás csökkentése nemcsak a meglévő munkahelyek technikai és technológiai felújításával, hanem új tőkeépítéssel is jár. Ez utóbbit a tudományos és technikai forradalom feltételei alapján új technikai alapon végzik, amely biztosítja a foglalkoztatás csökkenését és a termelési költségek csökkentését. A jelentős hatással a munkanélküliség szerkezeti változások a gazdaságban, ami szintén a következménye hatásának tudományos és technológiai forradalom, különösen, hogy felgyorsítják a tudományos és technológiai fejlődés, teszi éles helyzetére gyakorolt hatását a árupiacok és okoz jelentős eltérés a kínálat és a munkaerő-kereslet.
A piacon és a nem piacgazdaságban általában két jelenség van: az emberek munkanélkülisége és a munkahelyek "munkanélkülisége", vagyis azok a személyek, akiknek nincs munkájuk, vannak szabad foglalkozások. De általában a piacgazdaságban a munkanélküliek száma messze meghaladja az igényeiknek nem megfelelő munkahelyek számát, míg a nem piacgazdaságban, sőt az átmeneti gazdaságban az ellenkező kép gyakrabban figyelhető meg.
A munkanélküliség fő mutatói a szintje és időtartama. A munkanélküliségi ráta a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek aránya a termelésben foglalkoztatottak számához viszonyítva történik. A munkanélküliség időtartamát az átlagos időbeli eltérés jellemzi.
A világgazdasági gyakorlat azt mutatja, hogy nehéz a teljes foglalkoztatottság elérése és a társadalmi termelés gazdasági hatékonyságának egyidejű növelése a jelenlegi körülmények között, valószínűleg lehetetlen. Ezt azzal magyarázza, hogy a termelés gazdasági növekedésének és objektivitásának fő tényezője - a tudományos és technológiai forradalom egyidejűleg a munkanélküliség kialakulásának fő tényezője.
A nyugati gazdaságtanban a munkanélküliség okainak magyarázata három fő irányvonal:
1. munkanélküliség - a túl magas bérek következménye;
2. alacsony a munkaerő iránti kereslet;
3. A merev munkaerőpiac, amelyet az áru specifikussága - a munkaerő.
Ráadásul a munkanélküliség gazdasági okai a tőke felhalmozódásaként jelennek meg, ami a termelési eszközök technikai felszerelésének növelését jelenti; a munkaerő iránti kereslet változása, ami növelheti a rejtett munkanélküliséget és mások.
A munkanélküliség egyik legrégebbi magyarázata T. Malthus angol közgazdász, a "Népesség törvényének tapasztalata" című munkája (XVIII. Század vége). Malthus megjegyezte, hogy a demográfiai okok munkanélküliséget okoznak, amelynek következtében a népesség növekedési üteme meghaladja a termelés növekedési ütemét.
Marx alaposan megvizsgálta a munkanélküliséget a Capital-ban (a 19. század második felében). Megjegyezte, hogy a technológiai fejlődéssel az egy munkavállalóra jutó termelési eszközök tömege és költsége nő. Ez a körülmény meggyőzte Marxot, hogy a gazdasági fejlődés viszonylagos késedelmet okoz a munkaerő iránti keresletben a tőke felhalmozásának üteme miatt, és ez a munkanélküliség oka. Az ilyen értelmezés nem matematikailag matematikailag helyes, mert ha a kereslet növekszik, a munkanélküliség eltűnik vagy legalábbis eloszlik, annak ellenére, hogy a tőke felhalmozódása még gyorsabb ütemben történik. A munkanélküliség problémájának megoldása érdekében fontos meghatározni a munkanélküliség típusát és tényleges méretét.
A munkanélküliség típusai és következményei
A munkanélküliség a következő formákat öltheti:
1) A folyadék vagy súrlódásos munkanélküliség - tükrözi a fluktuáció kapcsolatos változás munkahely, a lakóhely, a bevezetés során az új technológiai fejlesztések, mint a munkaerő szabad mozgását az új munkahelyek nem csak elkerülhetetlen, de intenzívebb. A súrlódási munkanélküliség csökkentésére szolgáló eszközök az információs szolgáltatások bővítése: az üres helyek rendelkezésre állásának időben történő tájékoztatása; a sajtó és a televízió speciális szerveinek megteremtése, hogy felgyorsítsák bizonyos információk megszerzésének lehetőségét.
2) A strukturális munkanélküliség - ez lényegében egy mélyülő munkanélküliség származik, amikor az ország globális strukturális kiigazítást, változtassa meg a kapcsolatot az ágak között, természetesen, a megnövekedett munkaerő-vándorlás, az új arányok az ágazatközi elosztásának munkahelyeket. Ez a munkanélküliség, ami a szakképzettség és a szakképzettség iránti kereslet és kínálat közötti eltérés eredményeképpen keletkezik, mivel a képzettség és a munkaerőforrások oktatási rendszere elmarad. A strukturális munkanélküliség a munkanélküliség súlyos formája, hiszen a megszüntetés költségei, a magas színvonalú vagy megváltoztató intézmények létrehozása, valamint az oktatásban bekövetkezett változások nagyon magasak.
3) Intézményi munkanélküliség (ez akkor fordul elő, ha maga a munkaerő-piaci szervezet nem elég hatékony). Tegyük fel, hogy hiányos információk vannak a betöltetlen állásokról. A munkanélküliség szintje alacsonyabb lenne az információs rendszer működésével. Ugyanebben az irányban van felfújt munkanélküli ellátás vagy alacsonyabb jövedelemadó. Ebben az esetben a munkanélküliség időtartama nő, mivel az ösztönzőket a munkaerő keresésére ösztönzik.
4) A ciklikus munkanélküliség a termelés csökkenését okozza az ipari válság és a depresszió során. A termelés újjáéledésével és helyreállításával a munkanélküliek általában kevesebbek lesznek.
5) Önkéntes munkanélküliség (minden társadalomban van olyan réteg, aki saját mentális egészségük vagy más okok miatt nem akar dolgozni).
6) Rejtett munkanélküliség vagy részmunkaidős foglalkoztatás: ez az, amikor az emberek részmunkaidős foglalkoztatásban vagy kényszeres szabadságon vannak stb. Az ilyen típusú munkanélküliség az olyan kisvállalkozások tulajdonosai alá tartozik, akik az átlagkereset alatti jövedelmet kapják. Készen állnak bármikor, hogy hagyják el vállalkozásukat. A látens munkanélküliség jellemző a vidéki térségekben: a félig romos parasztok hivatalosan önálló mesterek, de valójában munkanélküliek - feleslegessé válnak az ilyen termelésben.
7) A tartós munkanélküliség elsősorban nem gyárakban és gyárakban dolgozik, hanem otthon. A hazai rendszer munkavállalói csak bizonyos évszakokban teljes körűen foglalkoznak, és az egész idő alatt munkanélküliek. A stagnáló túlnépesedés legalacsonyabb rétege olyan emberekből származik, akiket elhagynak a termelésből és állandóan megfosztják a lehetőséget, hogy visszatérjenek hozzá.
A munkanélküliség következményei pozitívak és negatívak lehetnek.
A munkanélküliség pozitív aspektusai:
1) Gazdasági szempontból a munkanélküliség a szabad foglalkozás tartalma, amely mindig használható. Például a munkaerő-kereslet strukturális kiigazításával vagy szezonális ingadozásával. Ha egy olyan helyzetet képzünk el, amelyben teljes foglalkoztatottság van, akkor problémák vannak a munkaerő új munkahelyekkel való ellátására. A beruházási folyamatok lassulnak, ami negatív hatást gyakorolhat az ország gazdasági fejlődésének általános hatékonyságára is.
2) Pszichológiai szempontból a mérsékelt munkanélküliség növeli a munkaerő fegyelmét. Van olyan ösztönzés, mint a munkahely elvesztésének kockázata. Ez kényszeríti a munkavállalót nem csak az időben és a megfelelő módon, hogy jöjjön a munkahelyére, hanem önként is dolgozhasson, magas színvonalú termékeket bocsásson ki.
3) Demográfiai szempontból a mérsékelt munkanélküliség segíthet a foglalkoztatás szerkezetének a kor és nem szerinti korszerűsítésében. Ha például ebben az időszakban a női munkaerő túlsúlyban van a munkavállalók szerkezetében, akkor ez nemcsak a fiatalabb generáció nevelését, hanem magát a születési arányt is érinti. Ebben az esetben a mérsékelt munkanélküliség, ideértve különösen a nőket, módosíthatja a foglalkoztatás szerkezetét, és így hozzájárulhat az ország demográfiai problémáinak megoldásához.
4) Politikai szempontból a mérsékelt munkanélküliség előmozdítja a vállalkozói tevékenységet, a bérelt munkavállalók és a szakszervezetek lelkesedését, ami a munkafeltételek javítására irányuló meg nem engedett igényeket támasztja alá. Általánosságban általában ez stabilizálja az ország politikai helyzetét, vagy bizonyos mértékben hozzájárul ehhez a folyamathoz.
A munkanélküliség negatív aspektusai:
1) A munkanélküliség csökkenti a társadalom gazdasági potenciálját, mert alulmőködik. Ez a következő veszteségekhez vezet: a GNP volumenének csökkenéséhez; a fogyasztói kereslet csökkenése; a megtakarítások csökkentése; lassítja a beruházási folyamatot: csökkenti a kínálatot; a termelés csökkenése. A munkanélküliség az elbocsátott munkavállalók képzettségének elvesztéséhez vezet, és ennek következtében munkaerő-termelékenységük folyamatos csökkenését eredményezi. Tanulmányok kimutatták, hogy akár két-három hónapos szünet után is a munkavállaló 6-7 hónap alatt eléri az előző munkatermelékenységet.
3) A munkanélküliség a nemzet mentális egészségének romlásához kapcsolódik.
Az orvosok azt mondják, hogy a negatív reakciót kapott a felmondás, a hatása az emberi pszichére egyenértékű reakció az üzenet a halál legközelebbi rokonai több jelentés a börtönből.
A munkanélküliség elleni küzdelem módszerei meghatározzák az adott ország kormányának koncepcióját.
A modern malthusziak a stabilitást a munkaerőpiacon a születésszabályozás állami politikája révén kínálják.
Pigu¹ és követõi, akik úgy vélik, hogy a gonosz gyökere - a magas bérekben:
· A bérek csökkentésének elősegítése;
· Megmagyarázni a szakszervezeteknek, hogy a bérek növekedése, amit keresnek, a munkanélküliség növekedéséhez vezet;
A munkanélküliségi ráta mérése
Ahol az UB - a munkanélküliségi ráta, a B - a munkanélküliség, az RS - munkaerő. A Munkaügyi Minisztérium Statisztikai Hivatala a munkavállalók és a munkanélküliek számának megteremtésével havi szelektív felméréseket végez körülbelül 60 000 családdal országosan.
A munkanélküliség, amely a gazdaság recessziója miatt merült fel, a munkanélküliség:
A ciklikus munkanélküliség - a ciklikus gazdasági visszaesés és a kereslet hiánya miatt fordul elő. Ennek oka a tényleges GNP csökkenése és a munkaerő részének felszabadítása.
Határozza meg a munkanélküliség szintjét, ha tudja, hogy a teljes munkaerő összesen 73 millió és a munkanélküliek száma - 8 millió ember.
B = 8mln. UB = (B / PC) * 100%
RS = 73 millió ember. UB = (8000000/73000000) * 100%
Keresse meg: UB -. UB = 10,9%
Határozza meg a gazdasági veszteségeket a munkanélküliségből, ha a potenciális bruttó hazai termék - 50 millió dollár. és az igazi szám 42 millió.
Keresse meg: GNP = $ 8000000 (US $)
GNP% = ((50 millió dollár - 42 millió dollár) / 42 millió dollár) * 100% = 19,05%