A szövetségi alkotmányos törvények és az alkotmány módosítására vonatkozó törvények elfogadása

A szövetségi alkotmányos törvények és az Orosz Föderáció Alkotmányának módosítására vonatkozó törvények elfogadásának jellemzői

A szövetségi alkotmányos törvényeket nem fogadhatja el egy kamara. Ezeket az Állami Duma kétharmados szavazattal és a Föderációs Tanácsban leadott szavazatok háromnegyedével veszik egymás után. A szükséges szavazatok hiányában ("a Föderációs Tanács vétója") a törvényt nem fogadják el. Az elnök ilyen vétója az ilyen típusú jogokra nem vonatkozik.

Az Orosz Föderáció Alkotmánya, amely szabályozza az alaptörvény módosításának eljárását, az Art. 136, hogy a korrekciók a Ch. A 3-8. Cikkelyeket a szövetségi alkotmányos törvény elfogadásának módja szerint fogadják el, és azután lépnek hatályba, hogy az Orosz Föderáció tantárgyai legalább kétharmadával a törvényhozó szervek jóváhagyják.

A szövetségi alkotmányos törvény elfogadásának eljárása a művészet. 108 (2 h.) Az Alkotmány, amely megállapítja, hogy szükség van a jóváhagyást a jelen törvény által többsége nem kevesebb, mint háromnegyede a szavazatok valamennyi tagja a Föderációs Tanács és legalább kétharmada az összes képviselők az Állami Duma; Az elfogadott szövetségi alkotmányos törvényt az elnöknek tizennégy napon belül alá kell írnia és kihirdeti.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Ch. A 3-8. Ábra lényegesen különbözik a szövetségi alkotmányos törvény elfogadásának eljárásától. Először is, az Orosz Föderáció Alkotmányának módosítására irányuló javaslatok benyújtására jogosultak köre a művészetet hozott létre. Az Alkotmány 134. §-a nem egyezik meg a jogalkotási kezdeményezés törvényének tárgykörével, amelyet az Alkotmány. Az Alkotmány 104. §-a. Másodszor, az Art. Hogy a módosítások hatályba lépése érdekében az Orosz Föderáció alkotóelemeinek legalább kétharmada köteles a törvényhozó szervek jóváhagyását.

Az Art. 76 (1. rész) az Orosz Föderáció Alkotmányáról az Orosz Föderáció témakörén szövetségi alkotmányos és szövetségi törvényeket fogadtak el. A szövetségi törvény nem lehet alkotmánymódosítás egyik formája, mert az Art. Az RF Alkotmány 136. és 108. cikke szerint bonyolultabb eljárásra van szükség a törvény módosításához, az örökbefogadásra létrehozott szövetségi törvényekkel összehasonlítva. Ezenkívül a szövetségi törvényt illetően az ország elnöke elutasíthatja azt, amely nem írja elő a szövetségi alkotmányos törvény elfogadásának eljárását, Az Orosz Föderáció Alkotmányának 136. cikke a módosítási eljárásról.

Ugyanakkor az Orosz Föderáció Alkotmányának módosításai nem fogadhatók el szövetségi alkotmányos törvények formájában, Art. Az Alkotmány 108. része (1. rész) közvetlenül azt jelöli, hogy a szövetségi alkotmányos törvényeket az alaptörvényben meghatározott kérdésekben fogadják el. A szövetségi alkotmányos törvény formája lehetetlenné tenné a Ch. 3-8 módosítás, amelyek tartalmuk szempontjából nem relevánsak a szövetségi alkotmányos törvények által szabályozott kérdések körében. Ezenkívül a módosításokkal ellentétben a szövetségi alkotmányos törvény az általa az Alkotmánynak megfelelően elfogadott jogi természetű, nem változtathatja meg rendelkezéseit, és nem válhat annak alkotóelemévé.

9. fejezet, beleértve a művészetet is. 136, az Orosz Föderáció Alkotmánya rendelkezik a módosítások kérdésének külön szabályozásáról, kiegészítve az Alkotmányb. 76 (1. rész) az Alkotmány jogalkotási hatáskörének végrehajtására az Orosz Föderáció területén.

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Alkotmányb. Az Alkotmány 136 §-a csak olyan alkotmánymódosítással kapcsolatos különleges jogi aktus formájában valósítható meg, amely különleges státusszal rendelkezik, amely eltér a szövetségi és szövetségi alkotmányos törvényektől.

Az Orosz Föderációnak az Orosz Föderáció elnöke aláírásával és az elfogadásával aláírni kell az Orosz Föderációnak az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényét, amely az Orosz Föderáció alkotóelemeinek megfelelő jogalkotó testület általi jóváhagyását követően lépett hatályba.

Az Alkotmány módosítására irányuló javaslatok megvizsgálására irányuló eljárás a Ch. Az Állami Duma Rendeletének 16. pontja. Különös figyelmet kell fordítani azoknak a témaköröknek a listájára, akik jogosultak ilyen javaslatok benyújtására. Jelentősen eltér azoktól a személyek körétől, akik jogosultak jogalkotási kezdeményezésre. Ez a lista tartalmazza:

  • Oroszország elnöke:
  • Föderációs Tanács;
  • Az Állami Duma;
  • Az ország kormánya;
  • az Orosz Föderáció alanyai jogalkotó (képviseleti) szervei;
  • a Föderatív Tanács tagjainak legalább egyötöde vagy az Állami Duma képviselői.

A jelenlegi jogszabályok az Alkotmány fejezeteinek jogi erejével két csoportba osztják a javasolt változtatásokat, különféle eljárásokat biztosítva számukra. Változások Ch. A 3-8-at korrekcióknak nevezik, és a Ch. 1. 2, 9 - az Alkotmány felülvizsgálata.

Az Art. Az Állami Duma-rendelet 139. §-a alapján a módosított módosító törvénytervezetet az Állami Duma Tanács elé terjesztik, és onnan az Állami Duma Jogalkotási és Igazgatási Reform Bizottsághoz. Ez a bizottság viszont elõzetesen véleményezi a törvénytervezet részvételével kezdeményezője Egyrészről az elnök és kormány Oroszország az Állami Duma, valamint a Házbizottság.

Ezt követően, mint már említettük. Az Állami Duma mérlegeli a számlát három leolvasás, hallani a jelentését a kezdeményezője minden egyes módosítást együttes jelentés képviselője a bizottság jogszabályok és bírósági-jogi reformok, előadások Egyrészről az elnök és a kormány az Állami Duma képviselői helyettes csoportok, valamint a szakértők és a többi meghívott, hogy megvitassák az egyének.

A szavazást minden egyes módosítás esetében külön kell végezni. Egy módosítást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha az Állami Duma képviselői teljes létszámának legalább kétharmada jóváhagyását választotta.

Az Állami Duma a cikkenkénti vita és szavazás után általánosan elfogadja a módosításokról szóló törvényt. A törvény akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt az Állami Duma összes képviselőjének kétharmada jóváhagyja.

A rendelet nem módosításokról, hanem az alkotmány felülvizsgálatára irányuló javaslatokról szól. Hasonló javaslatok az Art. Az Állami Duma Szabályzatának 137. cikke tartalmaznia kell az említett fejezetek, illetve egyes cikkek, részek és bekezdések új kiadását, valamint a felülvizsgálat indoklását. A rendelet előírja az Állami Duma Jogalkotási és Igazságügyi Bizottság következtetésének kötelező rendelkezésre állását.

Az Állami Duma ülésén nemcsak az Alkotmány rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat, hanem a fent említett bizottság megkötését is megvitatták, majd az Állami Duma határozatot fogad el, amely jóváhagyja vagy elutasítja ezeket a javaslatokat.

A javaslatokat az Állami Duma jóváhagyja, ha az Állami Duma képviselői közül legalább háromötöde szavazott jóváhagyásra. Ebben az esetben az Állami Duma állásfoglalását a törvényjavaslattal továbbítják a Föderációs Tanácsnak.

Memóriafogyasztás: 0,75 MB

Kapcsolódó cikkek