A Kereskedelmi Világszervezet jogainak forrása
Amellett, hogy ezek a WTO-megállapodások, amelyek kötelező érvényűek minden tagja a szervezetnek, a megállapodás a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó tartalmazza a 4. melléklet a megállapodás, építeni azt, is tekinteni, mint egy szerves része a megállapodás a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, de ezek csak akkor szükséges, azok a WTO-tagok, akik csatlakoztak nekik. Ezért a csatlakozás nem tekinthető a WTO-hoz való csatlakozás kötelező feltételeinek. Azonban, mint I.I. Zenkin, az állam csatlakozik a WTO egyetlen elfogadott feltételek közte és a többi tag a WTO, így semmi nem akadályozza a kérelem az állam a csatlakozás tetszőleges szerződés feltétele a belépés az e szervezet [2, p. 31-32].
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a WTO vitarendezési hatósága határozatai révén jogi értékelést adhat az állam cselekvéseiről, kizárólag a WTO-megállapodásoknak való megfelelés tekintetében. Így a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló megállapodás 1. cikkével összhangban a WTO vitarendezési testülete csak a WTO-megállapodások tekintetében vitatja a vitákat, és az EUMSZ. 19 Megállapodások A vitarendezési testület döntése a WTO-egyezményekben előírt követelményeknek megfelelő intézkedések meghozatalára vonatkozó ajánlás. Ennek megfelelően a fennmaradó nemzetközi szerződések, amelyek nem WTO-megállapodások, és amelyek rendelkezései nem szerepelnek a WTO-megállapodásokban, nem teremt jogokat és kötelezettségeket a WTO tagjai számára, és ebből a szempontból nyilvánvalóan nem tekinthetők WTO jogforrásnak. Mindazonáltal felhasználhatók a WTO szabályainak értelmezésére [16, 1. o.]. 9-10]. Különösen az US-Gasoline Fellebbviteli Testület megállapította, hogy a WTO szabályait "nem szabad teljesen elkülöníteni a nemzetközi közjogtól" [19]. Art. 3 A viták rendezésére vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló megállapodások a WTO-megállapodásoknak az általános értelmezési szabályokkal, különösen a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben előírt értelmezésével kell értelmezniük. 3. sz. A jelen Egyezmény 31. cikke előírja, hogy egy nemzetközi szerződést "a felek között alkalmazandó nemzetközi jog egyéb szabályai" keretében kell értelmezni. Így az amerikai garnélarákos ügyben a fellebbviteli testület a "nem megújuló természeti erőforrások" fogalmának meghatározásakor figyelembe vette a biológiai sokféleségről szóló egyezmény rendelkezéseit, amely nem WTO-megállapodás [20].
A nemzetközi szokások használata a művészetben található. A viták rendezésére vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló megállapodások, amelyek szerint a WTO vitarendezési rendszere többek között a nemzetközi megállapodások szokásos értelmezési szabályainak megfelelően tisztázza a WTO-megállapodások meglévő rendelkezéseit. Következésképpen a tolmácsolási szabályok ma a nemzetközi szokásnak a WTO jogába történő beépítésének egyedüli példája. Az egyéb nemzetközi szokások használatának lehetőségét szakértői csoportok és a Fellebbviteli Testület ismételten megvizsgálta. Indikatív a koreai beszerzéssel foglalkozó szakértői csoport döntése, amely megjegyzi: "A nemzetközi szokásokat széles körben használják a WTO tagjai közötti gazdasági kapcsolatokban. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor a felek nem zárultak ki tőle. Más szóval, konfliktus vagy inkonzisztencia hiányában, vagy a WTO-megállapodások eltérő rendelkezését tartalmazó rendelkezései szerint úgy véljük, hogy a nemzetközi szokás a WTO-megállapodásokra és a WTO-megállapodásban való elfogadás folyamatára vonatkozik [15]. Így a nemzetközi szokás a WTO jogának forrása lesz, ha a WTO-megállapodásokban már megfogalmazott és nemzetközi szerződésekbe beépített jogokat és kötelezettségeket tartalmazza, és nem mond ellent. A fellebbviteli testület többször alkalmazta a nemzetközi szokásokat döntései során. Különösen a magánügyvéd képviseletére (EC-BananasIII [10]) és a hazai jogról (India-Patents (US) [13]).
Az általános jogelvek fő feladata a nemzetközi jog hiányosságainak felszámolása. Használhatók arra, hogy szabályozzák a nemzetközi kapcsolatokat csak akkor, ha azok nem mondanak ellent a természetüknek [6. 180]. A szakértői csoportok és a fellebbviteli testület ismételten hivatkoztak az általános jogelvekre, amelyek indokolják döntéseiket (például a megfelelő eljárás elve, az arányosság elve, a visszaható hatály tilalmának elve).
A szakértői csoport és a fellebbviteli testület döntései csak a vitában részt vevő felek számára kötelezőek, és nem precedensek. A Japan-Alcoholic Beverages II. Határozatában a fellebbviteli testület párhuzamba állította a Nemzetközi Bíróság gyakorlatát: "Meg kell jegyezni, hogy a Nemzetközi Bíróság alapokmánya egyértelmű rendelkezést tartalmaz, az 59. cikk ugyanolyan hatást gyakorol. Ez nem zárja ki a bírói gyakorlat fejlődését, amely nagymértékben támaszkodik a korábbi határozatokra ... A szakértői csoportok által hozott döntések fontos részét képezik a GATT-nak. A későbbi szakértői csoportok gyakran figyelembe veszik őket. Ez jogos bizalmat teremt a WTO-tagok számára, és ezért azokat figyelembe kell venni, ha ezek a viták szempontjából relevánsak [12]. Valójában az esetek túlnyomó többségében a szakértői csoportok döntései a fellebbviteli testület döntéseire vonatkoznak, és a fellebbviteli testület döntően figyelembe veszi a korábbi határozatait. Ebben az értelemben a szakértői csoport és a fellebbviteli testület döntései "opcionális precedensnek" tekinthetők [18. 401].
Jogtudományban játszott fontos szerepet vállal a nemzetközi jog és a hagyományosan tekinthető az egyik legfontosabb forrása a nemzetközi jogot. Mint M. M. Koretsky ", a nemzetközi jog tudománya nem egyszerűen csak bizonyos jogi normák alkalmazását jelenti. Gyűjtése és tanulmányozása a szabályokat, ez nem csak egy tanú, meglétét igazoló szabályokat ... készít, elősegíti a készítmény a nemzetközi jog szabályai gyűjt nekik (kiteszik kritikus vizsgálat), azt mondta, kristályosodó őket bevezet kihegyezett bizonyos mértékben a nemzetközi forgalom és ezáltal elősegíti a konszolidációjukat "(3. 235]. Általában azonban a nemzetközi jog csökkenti a tudósok azon tendenciáját, hogy értelmezzék a nemzetközi jog normáit. Ezt a funkciót sikeresen átvették a nemzetközi bíróságok, a nemzetközi szervezetek bizottságai [8, p. 140]. A szakértői csoportok és a WTO Fellebbviteli Testület jelentéseiben gyakran nem találnak utalásokat a tudósok véleményére. Bizonyos mértékig ez azzal magyarázható, hogy a szakértői csoport vesz részt, elsősorban a gyakorló jogászok és szakértők tapasztalata az adminisztrációs munka, és nem képviselői az akadémiai tudomány [7, p. 57]. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a jogtudományban kezdték használni gyakrabban, ez azonban továbbra is segédanyagokra használt jogértelmezés [17, p. 86]. Leggyakrabban, egy szakértői csoport, és a fellebbviteli testület említett írásait John. Jackson, C. Higet, M. Qazi, I. Brownlie, FA Rössler, A. Petersmann, D. Cameron, D. Abuchara.
Így a WTO-jog egy meglehetősen fejlett és összetett, hierarchikusan strukturált normák rendszere. Egyrészt eléggé önálló, a WTO-megállapodásokra épülő rendszer, valamint a szakértői csoportok, a fellebbviteli testület és a szervezet más testületei döntései, amelyek értelmezés és alkalmazás révén fejlesztik és javítják ezt a rendszert. Másfelől a WTO-jog a nemzetközi jog része, közvetlenül befolyásolják más nemzetközi szerződések, a nemzetközi szokások, az általános jogelvek és a jogi doktrína.