Ryazanov be

Monet-Tita Dydia

Titus Didius volt "új áthidaló ve-com" Rómában. Között a pre-nek nem volt Didius Kurul kormányzati mágusok-a-ra-nek és a korom-vet-a-véna, de nem volt ius ima-gi-NEM - nagy-va van, és kiállításokon-lyat pro- ces-si-s ezek Sun-to-TIONS tömeg-ki. Nevek, de ez Efe-up-nek nagy a otde-la-lo-Maleny kuyu csoport-VLA-sti pu-te-lei Róma-CIÓ res Pub li-ki az "új ember". Streit-IVI-Shih-hsia alatti nyat Xia a korcs-sus ho-no-rum a magasság-alátétet Kell-de-styam és Nata-KAV-Shih-hsia annak rd neleg-com módja az előre tekintve -nie és a pro-tee-in-dei-a-Vie ZNA-ti.

Per-VYM Didi-poli-s-che ti-CIÓ Dey Tel-de Stu Róma kezdett a kötés anya Xia apja Titus, a fia Sec-száz, 143, miután egy III-che Puni-CIÓ üvöltés -ny befejező off-félénk mosolygó Kell-de-sti emberek, de az első három-bu-on. Milyen nagy-vi-lo "új embereket" Nachi-on-e a Kare-py a disznók-e olyan Ari száz él-ing. Kato-Star-nyak, például, akár az elején egy útvonal-le der Ms. Val P. Vale ry Flaccus és a Mar-cél-ly, Gaius Marius - hatás-I-Tel-CIÓ klán Tsetsi li-s Seprűbe-halászat. Ki fedezte-vi-te-lemma Didius, neiz-nyugati, de, de nem tudjuk, de a pre-A-lo-live, ez egy SDH-pisi-Amy-lee-en. Egy idő után-ru-ő-CIÓ Kar-fa-n-Amy-lee-egy eszköz, de az der Daw-tengely annak, hogy Dru-kötvények és a chi-nen-CIÓ a versenytárs-ka-Tel -stve Kell-de-stey. Cro-me rend BPE szobás három bu-na-ta T. Didius pro-vezette át a komi-CIÓ pro-TIV jog nőtt up-to-sek, koto-nek idő vee-tengely és dis-shih ryal törvény Fan-CIÓ 161 egy Fan-CIÓ volt az egyik közeli cal Dru-kötvények SDH-pici-o-on.

Lex Di-dia sumptua-ria dis-pro-Stra-nyál polo azonos CIÓ az ogre-or-négy NII nőtt up-to-sek, a száj-new-len-WIDE G. Fan-nor enni az egész Olaszország, nem csak Rómában. Ezenkívül az új törvény megállapította, hogy a válaszadás nem csak a bankettek tulajdonosaira vonatkozik, és túlzott ros-koshe-syu-val , hanem vendégeik számára is. A Didian-törvény a társadalom helyreigazításának egyik alapjává vált, amelyben a Sciepie-em-li-en-an választott cenzúrát választották -Yu-shche-es évben. A kol-le-goy azonban nem tudja eldönteni, hogy a Kar-fa-ge-na-ra-shi-te-li-u-ou-s-ost- gramma - L. Mum-miy Akhai-ik liberálisabb és pre-seqal minden kísérletet Scipi-o-on Emilie-a-a durva pre- hogy felkeltse a szokások felségessé válását.

Dal-no-shaya karrierjét T. Didia nem kérdezte, és nem érte el a kurul-ny magi-st-ra-tu-ry - pre-tu-ry vagy edi-li-ta-ta - Ot-ment a politikai-ki. Az ő örököse-ni-kamának el kellett indítania az alvás-cha-la-t.

Fia a forradalom nem-te-la általános-a-véna távúak-a-véna-but-sti kezdett poli-ti-Th-iai Kare-py egy must-de-sti három elme-vi-ra pecsételésére -Ke Monet-te. A den-ken-ny den-ry-ty előlapja jellemző, és a kérdéseket nem idézik elő. Nyilvánvaló, hogy a fordított oldal nem lehetséges a forrásokkal. Oche-fajta, de valamilyen eseményhez kapcsolódott a monet-tia vagy édesapja életében, de mi ez az esemény - nem tudjuk.

A numismat-ma-tov-issledov-do-wa-te-ley között a plot-revera a legváltozatosabb egy-egy interpretáció. E. Babelon és Kh. A. Sibitsi-tai-yut, hogy a cselekmény a rabszolgák helyreállításának megszüntetésére hivatkozik Szicíliában 138-ban, de az apám pénz-történet. Azonban a létező forrásokban senki sem beszél a felmentésről, sem az év 138 felkeléséről, sem pedig a folyamatban való részvételről. a Didi-eev a szolga-i rabszolgákban a 30-as években. II. Században. BC. e.

M.H. Crofordford és D.Sircht-tai-yut, hogy a fordított izo-bra-ugyanaz a gla-di-a-tor-ska lefoglalás és a sok, így , dedikált-játékok, pro-in-di-mym T. Didi-em-old-shim mint épített la. Azonban Eddie-li-te-te Didia forrás-ki sem mond semmit. Éppen ellenkezőleg, attól a ténytől, hogy T. Didi, a legfiatalabb mindenhol "új embernek" nevezik. arra következtethetünk, hogy apja, az Aedil bűvész, a st-ra-tu-py nem értette. Cro-me milyen nagy-vi-lo, a Sun-ho-AH a cur-sus ho-no-rum, felni Liang izbi-ra-lis vagy Edie-Is-tete, vagy gróf-le-Gia az emberek három-bu-nov. Slu-chai, amikor ugyanaz a római-nain pro-Khodil és a három-Bunsky, valamint az Aedil magy-sta-ra-tu-ru-egy. Logikusan, pre-po-lol-live, hogy a 143-as években az emberek - nem volt th-tri-bu-on T. Didi edil-lom soha nem.

A. Cohen úgy véli, hogy az iso-bra-zha-et-tsu-tu-ri-o-na, a poru-shche-gogo sol-da-ta ábrázolása és az action-n-sti Didia Macedóniában, ahol parancsot adott ki az idők után, amelyeket a macedón légió elvesztette a skorpiókból. Azonban egy mono-te voltál egy tíz év múlva gyermeked, mielőtt Didia előtte, és a "poka-zy-wa-e-mo-go" testtartása semmiképpen sem tanúskodik - st-wu-et a hódításról. Nyilvánvaló, hogy Cohen, a kiadó a daty-dov-ko sok-te, adta ezt a nagyon nyilvánvalóan téves hit.

Tehát Obra zoom, pocherp-nut a SUJET-, hogy a co-you infor-ma-CIÓ bio-gra-PHY Didi-s, vagy például, épp ellenkezőleg, a Kar-out bio-gra-PHY OB-nc -nem-set Nepo-Nhat-but-mu-SUJET nem az előre válik a la carte-Xia mozh NYM.

T. Didia kötelessége volt a következő: egy nép-tri-bu-nat lett, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nagyon későn nőtt fel, majdnem negyvenéves kora, míg a mag-st-ra-tu-ry szokásos foglalkoztatási kora 30-35 év. Mint egy nép-nem-tri-bu-na Didi, akárcsak az apja, az elmaradt és a roll-intere-si ari-hundred-kratia és a mos maio-rum.

Molodoi és az ambiciózus "új ember" G. Nor-bans elismerték a nemes-go-go ari-hundred-kra-ta, patriation és konsu-su- Mr. Ap. Ser-vi-li-lia Chain-o-na a "sértés-en-niye velichi rim-sho-go narodu" szerint az Appoo-Leu Saturni-na- tovább. Láncok-o-nu-nya-vlas hibáztatva nezhel-naya pod chi-nit-sya konsul-sulu Hn. Mal-Lia McSee-mu, aki az Ara-U-Zion alatt, a vivsh-Rómában és Olaszországban a halál szélén hozott katasztrófához vezetett az "arany Tolo-zy" margóján. amelyet egy évvel korábban hajtottak végre. A bírósági okok súlyos zavarokat okoztak Rómában. Nenav-vist pro-dysth hryzh-dan a pro-klya-mu ari-hundred-kra-tu volt nastol'ko-erős, amely kiáradt a szraction-on a fórumon. Az egyikben a szenátus, Emilia Scaurus hercegét sebesítették meg a tömegből egy kefével. T. Didi és kollégája, L. Aurel-lii Kot-ta-pri-ta-las nalo-vieto v posto-nove-leenie a láncolat kiutasításáról - a transz-lis-erőszak, és a tömegből egy rostra-val hajtották őket.

Nyilvánvaló, hogy T. Didi prohoh-dil katonai szolgálat, és talán szolgált a hadseregben, Mária vagy Katu-la, Olaszország védelmében Németország ellen -Mi-hamarosan mi -st-vii, de az erre vonatkozó információ nem kerül megőrzésre. Azonban 101-ben megválasztották előcsászár, és tapasztalt parancsnokként - yuschy-t küldték Macedóniának azzal a feladattal, hogy rendbe hozza az egykori és élõ, nish-ya és neboe-spos-sob-ny-leg-o-nah, sok időt veszített el a fra-kyi-tsevtől és a skor-dis-kov-től.

A raktár-vat-sya L. Annaeus Flóra (Flor. I, 39, 4-6) jelentéséből kitűnik, hogy a macedónok nevét (114 AD), T. Didius (113), M. Livy Drusus (112-111), M. Minúzió Rufus (110 g). Mindazonáltal Dzsiának a II. Vége végéig el kell ismernie Didia nevét. BC. e. és hibásan futtatni a Flore-t. A hárommagos gyors böjtből ismert, hogy Didia Triumphja 93-ban volt a második. Ugyanakkor az első időpontja nem ismert, de a 104. és a 98. év közötti időszakban kell lennie. mivel csak az erre az időszakra vonatkozó információk (a számunkra megfelelő időponttól) nem kerültek megőrzésre. A három évig terjedő hároméves periódus a pre-tu-roy és a consul-st-vom között, valamint a büntető-státus-sta-ra-tu-ri kétéves al-sorozat megszerzésének lehetetlensége arra kényszerítve minket, hogy a T. Didia elővigyázatossági pozícióját 101 grammra fordítsuk.

Nevek, de ebben a VRE-name Didius irányult-len Macedo-NIJ, helyreállították a rendet között Leahy-of-no-árok és az idő-gro-mil megszállták-shi-e-Xia Terry-the-tory-párti borok - Plei-me-na-Thra-kiy-tsev és Skor-Dis-kov. Visszatérve Rómába vezette a tri-umph-t, a szenátust, bár ritkán fogadta el az ilyen tiszteletet az "új emberek" hozzáállásában. egy-ko a hit-ny ston-ron-no-ka ari-hundred-kra-tyi tett-kizárás. Sajnálatos módon nem tudjuk, hogy a három-tudat-fa napja nem ismert minket - a gyors rész, amely erről az eseményről tájékoztat, nem került megőrzésre.

Under-keep-ka ari száz él-demokrácia, a katonai-WIDE Hon-gi vezeti, és pro-ny három UMP Nyitott legyen T. Didius módja con sul stvu. Miután fél másodperccel, de egy idő után-gro-ma dvi-azonos-CIÓ Telít-none-on, amikor az emberek a Nye gőz-ment volt idő villám-le-on és oli-gar-Hali, például ellenkezőleg, cut-Wuxi-li-las in con-su-ly a '98 voltak kedvenc HN pre-száz-vi-Tel-szláv ott-ő-order Apt. Tsetsi-ly seprű Nepos, STAR-félénk unoka Seprűbe la Machedon-SKO-edik és ver-CIÓ száz ron-nick ari száz él-Ti-Th-CIÓ par-TII, "új homlok-age" T . Didius.

Az új konzul de-ly újabb csapást csapott a nép populista széttöredékeibe, és valószínűleg a deist-wen-no-mu-fegyver által a kezükben - az emberek - mu három-bu-na-tu. Cecilia-Didia törvénye megtiltotta az embereket - nem-mu-tri-bu-nu-ot, hogy egy törvénybe egyesüljenek a pre-los-nii (mint az aktív, de a pol-zovo-vallis három -buy-populya-rychi Guy Gracch-ha-val kezdve, azzal a céllal, hogy vonzza a különböző, társadalmi-gazdasági, aliyskikh slov-ev), valamint az azonos jog-pro-ek-ta és az emberek-ny-holo-va-ni-em jelölése között három Nun-di-ny (nyolcnapos hetek).

A konferencia végén T. Didit új háborúba küldték. Spanyolországban a kelta-ibériaiak újjászületettek, és a borkóstoláshoz tapasztalat élményt jelent. Pro-Kon-sul T. Didi nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-jól.

A kelta ibérusokkal szembeni harci akciók körülbelül öt évig tartottak. A háború folyamán Didi ütközött a tartós ellenállással - le-ni-em. Kötelező-khr-nym nra-vom namest-nik "tűz és kard" did-grow-növekedés-ki minte-zha és nedo-vol-stva. Appi-en írja:

"Titus Didi, Iberiába küldött, átment 20 000 aru-a-kov-ra; városuk Ter-mes, nagyon nagy és mindig nepokor-ny-rim-la-us, áthelyezte a magas és nehezen elérhető hegyekről az egyenlő kútra és azt mondta nekem, hogy éljek, nem megújítva a léptei. Osa-div Kolen-do, a kilencedik hónapra vette. Miután átadta neki a felajánlást, és minden lakónak a gyerekekkel és feleségével, feladtam rabszolgaságra. "(App., Iber. 99).

A kelta-ibériaiak másik csoportja, Didi, lelépett. Öt évvel ezelőtt a Namest no-Th-CIÓ pro-pre-tórusz M. Mari futam-se-lil közelében Doi Knee-group-pu-kelta Ibe-nek a feleségét és gyermekeit jeleként bla-go- dar-n-sti a segítségért, os-z-nnuyu a háború ellenzi a tv-t Luzi-tanov. Amikor a szenátusi bizottság Rómából jött, a Maria szub-sol-de-la megoldása. Azonban a kelta ibériaiak, akiknek nem volt elég pénzük ahhoz, hogy bármit megtegyenek, részt vettek a gra-be-jo-ban, mi okozta a haragot Didius. Döntve, hogy megváltoztatja őket, megígérte, hogy nekik tulajdonát és szolgáltatásokat nyújt a kolen-dy lakói visszatéréséért a korábbi érdemeikért, Az új falubelieket az új lakóhelyre vitték, körülvették őket, és megverték mindegyiket, anélkül, hogy bármilyen különbség lenne a területen és WHO-nő.

A brutalitás ellenére Didi kiváló félkonvektor-cement volt. Nem triviális parancsnokának döntéseit a rómaiak tanulmányozták, a katonai művészet képzésébe léptek be, például a tudás -me-ni-tjuju "Stra-te-ge-ma-ta" Előtt-utoljára:

"T. Didi, aki nem szexelt kis erõivel és a legionáriusok érkezése elõtt elhúzódó katonai akciókkal, amit vár, megtudta, hogy un-I-tel-propil-ellenük. A találkozó felhívásakor az at-ka-csarnok készen állt arra, hogy készítsen egy szol-dátumot a bit-ve számára, és szándékosan hagyja, hogy a szamár legyőzze a foglyok fogságát. Néhányan elmenekültek és kommunikáltak a sajátjukkal, hogy hajlandóak támadni. Annak érdekében, hogy erõiket ne erõszakozzák a konfliktus fényében, nem hajlandóak elgondolkodni azok ellen, akik készek erre wana csinálni; Lego-o-ni tökéletesen spontán tökéletesítésre került, de Didi kedvéért, nem érte el a visszautasítást "(Front, I, 8, 5).

T. Didia személyzete Spanyolországban szolgált, a katonai tri-bun Kv. Ser-to-riy, amely több évig tartó hit-no-tsya után ebben a pro-vin-tionban, és ismét a Celtic-Iberian al-ni-találkozott a háború ellen Rómával szemben. A Ser-Tory és a Didia szolgálatai közötti különbségről A. Gel-li írja, utalva a Sal-Lyustya nem tároló-shi-e-sya könyvére: Sal- az emberek ... írtak az "Istori-rii" -on Ser-Tory vezetõjével kapcsolatban: "Háborúsként, a nagy rabszolga tartotta Spanyolországban, Titus Didia elején "(Gell II, 27, 2).

Úgy tűnik, hogy T. Didi befejezte mindazt, amit csak kívánhatott, és maga is magára vállalhatja, hogy a világ többi részében és spontán módon él, zu-yas sla-voa és poch-a sograzh-dan között. De egyszer egy ra-ziv-sha-ya-hsia-ban, Olaszországban, dübörgött a szövetség ellen - nem-kok ismét - Vila de Didia - fél-co-vod-che-skii-t tehetség az állam szolgálatában. Didi-t a Con-su-lu Sek-stu Cesar-ryu és a fél-kilencedek alatt a Kam-pa- NII. A Voy-ska Didia elkezdte - vajon a harci akciók sikeresek-e. Ger-ku-la-num-ot, a Nea-po-li-tan-sho-go-öböl egyik legfontosabb kikötőjét vitték el.

89 nyarán azonban Didie szemtől szembe ütközött az ellenséggel. A rómaiak korai napjaiban rabibák és elutasítások voltak, és a parancsnokuk, a tehetséged elveszett. Didi halála után, aki az irónia szerint pro-izo-árok, de egy évvel később, ugyanazon halál után, a Kon-su-la-Rutilia szövetségesei , írja Ovid:

- Mit mondasz? - tőle, azt mondják, hallotta Ruti-li. -
Az én konzulom, a napot meg fogják ölni a szomszédos ellenségem.
És így és így tovább a szavak, és a szivárgó Tole-na
Pogag-ro-ve-lo, vörös színű vértársát.
És egy évvel később ugyanazt a wo-ho-de-Auro-ry-t ölték meg
Didi és hatalmának halála ügyesen, az ellenséget élte "

(Ovid Fast, VI, 563-568).

Add hozzá ehhez, hogy ugyanaz az irónia miatt a bíró 4 év múlva meghalt Didia halála és egy nappal a három-Um-F után a Celtic-Iberi ...

T. Didia jövőjéről csak dogma-dy-vat-xia tudunk. A grazh-dan-nek üvöltő nah-40-30-es években. C. BC. e. dei Art-in-all-ha Guy (megöli-szégyenlős Kar-tee Mr. Pom-pei Mladá nyak-ik) és Quintus (Namest becenév Szíria amikor Anto-SRI) Didii, de a pro-is-Khozh -de-CIÓ a con-sous-la '98 non-dokkoló még. Például ellenkezőleg, iskho-AH a nevek, de tudjuk-before-on-lo-live, hogy a közvetlen mi-mi majd-ka-mi T. Didius vannak-voltak.

A T. Dydia nevével a repubby-li-kan den Styles egy másik típusa társul. 55-ben P. Fontey Kapi-ton poc-ka-nil sok-isk-brah-zhayuschimi istenek egyetértenek: Kon-kor-diyu az aver-se és All-st- Wil-lu a T DI-DI IMP VIL legendából a fordított irányban.

Az általános-st-ven-nai Vil-la a Mar-sovom mezőn lévő épületek komplexe, amelyben a raz-me-ssal-sya győztes-nous pol-ko-to-do-to belépett a városba egy tri-um-fom miatt, mert a szent nornok megtiltották neki, hogy újból megérintse az elfeketített szobát az esemény előtt. Oche-nézet, de Didius VRE-gyűrű az egyik a második-váró a betétek a három-um-F (legyőzése után a Fra-Cue-ca-E vagy Celt-Iba-RA-E) otre-Mont ti-ro-val Vil-lu, amit Fontei Kapi-ton pénzverésében megjegyezte.

Miért választott ilyen pénzre az érméinek? Javasoljuk, hogy - mint egy másik saját sorozat esetében - a den-ry-yev ("MN FONT TR MIL" típus a Mar-som és vsad-no-com ) elkötelezte magát a sok-te-e-mu pre-ku plotjának. Lásd T. Didi volt a nagyapja egy monet-tia-lánya feleségül vett egy apát, Fontei Kapi-on-on, talán ez a nagyon katonai-th-th tri-bu-na Mania Fontei, a Nar-Bonni hős.

Ennek ellenére maga a monet-tai-riy nem volt elődje. Az egyetlen dolog, amit emlékezett a történelemben (a cro-mec chkan-ki den-ry-ev) a Puglia Claudia bajusza, egy botrány-botrány miatt, mivel a bajusz-la-e-mui majdnem kétszer olyan öreg volt, mint a bajusz-nem-v-te-la, és a poli-ti -the-wh-chi-ni-ez a cselekvés ...