A cortexin hatása a neuroplasztikára multiple sclerosis multiplexben

A központi idegrendszer autoimmun demyelinizáló betegsége a szklerózis multiplex (MS) a középkorú betegeknél a leggyakoribb neurológiai betegség. A legtöbb betegnek van egy remissziós formája az MS-nek, amelyet a súlyosbodás (visszaesés), a váltakozó gyógyulás (remisszió) időszakok jellemeznek.







  • KULCSSZAVAK: sclerosis, depresszió, pesszimizmus, önhiba, ingerlékenység, Cortexin

A központi idegrendszer autoimmun demyelinizáló betegsége a szklerózis multiplex (MS) a középkorú betegeknél a leggyakoribb neurológiai betegség. A legtöbb betegnek van egy remissziós formája az MS-nek, amelyet a súlyosbodás (visszaesés), a váltakozó gyógyulás (remisszió) időszakok jellemeznek.

Ábra. Az EQ-5D életminőség mutatói a Cortexin-nal kezelt betegeknél

A moszkvai régióban mintegy 3000 SM-es beteget regisztráltak. Évente megfigyelt növekedése a betegek száma szenved ebben a betegségben a megnövekedett előfordulását igaz és minőségének javítása diagnózis és kezelés. A nők szenvednek gyakrabban, mint a férfiak RS (körülbelül az arány 3: 2), de előfordul a férfiak több gyakran kedvezőtlen lefolyása progresszív formája (3).

Az MS kezelése magában foglalja a modern patogenetikai és tüneti terápiát, a fő feladatokat követi (1):

  • a gyulladásos folyamat elnyomása;
  • a neurodegeneráció lassulása;
  • a központi idegrendszer károsodott funkcióinak helyreállítása.

Az SM-betegek kezelésében két fázis különböztethető meg: a súlyosbodás megszüntetése és az elengedés meghosszabbítása. Az MS súlyosbodásának megszüntetésére irányuló eljárások immunszuppresszióra alapulnak, leggyakrabban a glükokortikoidok és a plazmaferézis impulzuskezelésével. Jelenleg aktívan végeznek vizsgálatokat monoklonális antitestek, T- és B-limfocita receptor blokkolók, azaz olyan gyógyszerek, amelyek nem teljes, hanem szelektív immunszuppressziót okoznak, ami előnyös.

Az MS kezelésére gyakran interferon-beta (Betaferon, Rebif, Avoneks stb.) És glatiramer-acetát (Copaxone) gyógyszereket írnak fel. A klinikai vizsgálatok során ezek a gyógyszerek csökkentették a relapszus éves incidenciáját és lelassították a betegség progresszióját (2). Azonban önmagukban az MS-betegek felsorolt ​​terápiás módszerei nem a károsodott funkciók helyreállítására irányulnak. A neurológiai deficit csökkentése immunmoduláló szerekkel történő kezelés során a betegség progressziójának gyengülése és a neuroplaszticitási folyamatok felvétele miatt következik be. A betegek ezen fontos aspektusát az MS-betegek esetében nem vizsgálták kellő mértékben.

Korteksin® egy komplex polipeptidek molekulatömege 1000-től 10000 dalton (átlagosan 7 kDa) izoláltunk borjúagyvelő cortex ecetsavval extrakcióval. A gyógyszer neuroprotektív, görcsoldó és emlékezési intézkedés csökkenti a toxikus hatások Neurotrop szerek, javítja a tanulási és emlékezési folyamatokban, serkenti javítási folyamatok az agyban, gyorsítja a helyreállítási agyi funkciók után stressz hatások.







Cortexin hatásmechanizmus kapcsolódik a metabolikus aktivitás: szabályozza az arány a gátló és serkentő aminosavak, a szerotonin szint és a dopamin rendelkezik GABAerg befolyása antioxidáns aktivitással rendelkezik, és képes helyreállítani az agyi bioelektromos aktivitást.

A Cortexin összetétele optimális arányú az excitatív (glutaminsav, glutamát, aszpartát, glutamin) és gátló (glicin, taurin, GABA, szerin) aminosav neurotranszmitterek között. A gyógyszernek nincsenek mellékhatásai, és nincs ellenjavallatuk a használatukhoz.

A nootropikumok klasszikus definíciójából következik, hogy ezeknek a gyógyszereknek specifikus aktiváló hatást kell gyakorolniuk az agy integratív funkcióira, ösztönözniük kell a tanulást, javítaniuk kell a memóriát és a mentális aktivitást; az agy ellenállóképességének fokozására, valamint a cortico-szubkortikális kapcsolatok erősítésére. A Cortexin® tehát a nootróp szerek farmakológiai csoportjára utal. Más nootróp hatású szerekkel ellentétben a Cortexin stimuláló hatással van a mentális funkciókra, és egyes esetekben kijavítja az agy abnormális bioelektromos aktivitását. A kapott hatások alapján a hatóanyag neuropeptidekhez köthető.

A neuropeptidek szerkezetének sajátossága több ligandum kötőcsoport jelenléte a különböző sejt receptorokhoz, ami megmagyarázza ezen anyagok polifunkcionalitását. Tevékenységük révén a neuropeptidek sokszor meghaladják a nem peptid hatóanyagok hatását.

  • végezzen távadó funkciót;
  • modulálja a neurális együttesek tevékenységét;
  • stimulálják vagy gátolják a hormonok, citokinek és egyéb biológiailag aktív anyagok felszabadulását;
  • szabályozza a szövetek anyagcseréjét;
  • befolyásolja a receptor aktivitását;
  • mint effektor molekulák.

Számos neuropeptid kimutatható neurotróf növekedési tulajdonságokkal rendelkezik. Tekintve, hogy könnyen behatolnak a vér-agy gáton (ellentétben a növekedési faktor polipeptidláncaiival), nehéz felbecsülni potenciális terápiás jelentőségüket.

Kísérleti vizsgálatok kimutatták, a hatékonyság Cortexin számos neurológiai betegségek, különös figyelmet fordítva a tanulmány a gyógyszer ischaemiás és vérzéses stroke. Kezelt betegek Korteksin® megjegyezte regressziós fokális neurológiai tünetei javultak EEG mintázat és a kognitív teljesítmény kezdődő 5 napos kezelés, különösen jelentősen felgyorsítja a helyreállítási motoros funkció, lehetőséget teremtve korábban indul az aktív rehabilitációt.

A spontán fejlődő remissziós folyamatok hatásának kizárása céljából csak a stabil állapotú betegeket választották ki a vizsgálatba, akik legalább 3 hónappal a korábbi exacerbáció pillanatától kezdve tapasztalták.

A neurológiai állapot felmérése érdekében a kibővített EDSS (Expanded Disability Status Scale) (J.F. Kurtzke, 1983) 0 és 10 pont közötti gradációval történt. A neurológiai deficit számításához a Kurzke (J.F. Kurtzke, 1983) szerinti funkcionális rendszerek értékelését használtuk, ami az idegrendszer elváltozásainak tükrében megjelenő 8 funkcionális rendszer pontszámainak összege.

A depresszió mértékét a Beck depressziós skála segítségével határoztuk meg. Ez a skála a depresszió súlyosságának mértékét önértékeléssel jellemzi. A depresszió 21 tüneteire terjed ki: alacsony hangulat, pesszimizmus, önelégtelenség, elégedetlenség, bűntudat, önhiba, halál, ingerlékenység, munkaképtelenség, alvászavar stb. Az életminőség vizsgálata az EQ-5D kérdőív segítségével történt.

A vizsgálatba bevont valamennyi beteg szerepelt a mérsékelt fogyatékossági csoportban (EDSS

Jelentkezzen be a rendszerbe




Kapcsolódó cikkek