Irodalmi folyóirat 1

Mi ebben az életben el

Mi vagyunk az egyetlen vendégek ebben az életben,
Egy kis tartózkodás egy darabig, és menjünk,
Ki volt, aki később,
Minden csak az első,
Minél távolabb, annál nehezebb,
És az élet megy gyorsan,
És mi tart meg.

Mint a gyertya, forró,
Csöpögő viasz patak
Csendes életemben
És nincs visszaút.
Ne esküszöm,
Ne ígérj, hogy élni fog
Hogyan kell az élet
Szemébe nézünk a sors.

Azért jöttünk, hogy az élet a törvény alatt
Vsevlastvuschey sorsa
Helyett azok, akik
És azok, akik nem.
Minden lesz, mint Isten is úgy akarja,
És tudok énekelni
Minden, ami nekem
A múlt nem dopel.

Két módon lehet átadni,
És a sors, nem számít, milyen keményen megpróbál, hogy ne hagyja,
S az élet az övé.
És ne nézz vissza,
Nem emlékszel a hibákat az úton,
Menj, és legyen, menj, menj, menj.

Életünk olyan fájdalmas,
Sebzett lelket vágynak ég,
Megpróbálom megmenteni.
És akkor lehet boldog sors,
De nem értem, mi van a földön,
Feláldozva a mennybe.

A lélek fog repülni, és az összes elfelejteni
Nos, Isten bocsássa meg neki mindent,
Ezt használták a zuhany egyszerű.
Ahogyan éljünk,
Ahhoz, hogy fáradhatatlanul öröm
És szeretik, hogy
Mindazok, akik itt egy látogatást.

A lélek fog repülni, és az összes elfelejteni
Nos, Isten bocsássa meg neki mindent,
Ezt használták a zuhany egyszerű.
Ahogyan éljünk,
Ahhoz, hogy fáradhatatlanul öröm
És szeretik, hogy
Mindazok, akik itt egy látogatást.

Te és én egymásra találtak a világon,



És mi van itt senki nem fogja érteni,
Csak egy bíró élet -


Úgy vélem, hogy szerencsések vagyunk,











Úgy vélem, hogy szerencsések vagyunk,


Mi elhordja a szél.


Mi lesz éget a tűz a múlandóság
És a hamut szórt a szél.

Csak egy bíró élet -
Ki veszít, aki úgy találja,


Miután meggyújtotta a szeretet a világon.
És senki se itt nem fogja érteni,
Mi elhordja a szél.


NE FELEJTSE EL LOVE


Valaki zajt kelt a fal mögött.







Azt elkezdenek összegyűlni az utcán.

És én hagyja el a házat riasztó.

Hadd éljen ez a valaki.

Amennyiben nem repül repülőgépek.
Poggyász értéke nem ismert senkit,
Bár nem nehéz kitalálni,

Szerelem? Enélkül lehetetlen!

A bundája Kuta, elrejteni!

Több, mint egy kiscica, vak.

Nyaralás tettem cipő,



Dobott egy kabátot, én lépni,






Nem, hogy én mentettem napról napra,




Fuss, hogy vannak erők.
De ami a legfontosabb, ne felejtsük el, hogy szeressék!

További cikkek az irodalmi folyóirat:

Kapcsolódó cikkek