Oblomov, mint egy ember, és mint jelenség Oblomovism (mi „Oblomovism”) - a epigraphs a munkálatok,

Oblomov, mint egy ember, és mint jelenség Oblomovism (Mi az a "Oblomovism"?)

Úgy volt, hogy több minden értelmet: őszinte, hűséges szív! Ez a természetes arany; Ő vitte át sértetlenül az élet. (IA Goncharov)

Minden Oblomovs szerelem megveti magát; de csinálják, azzal a szándékkal, hogy az örömben, hogy cáfolták és hallja magát dicséretet azoknak, akiknek hibáztatták magukat. (NA Dobrolyubov)

A lényeg itt nem az Oblomov és Oblomovism. Ő talán még az eddigieknél is működik, ha nem találta a helyzet a saját; de ez persze kellett, hogy dolgozzon néhány más körülmények között, mint amennyit mi fejlődött. (NA Dobrolyubov)

Akarata csak a forma „és jó lenne, ha ez megtörtént”; de mit tehet - nem tudja. Ezért szeret álmodni, és rettenetesen félt a pillanat, amikor az álmok érintkeznek a valósággal. (NA Dobrolyubov)

Oblomov nem unalmas, apatikus természet, nem törekvések és az érzések, és az ember is, amit a kereső az életében, valami gondolni. De egy aljas szokás, hogy az elégedettség a vágyak nem a saját erőfeszítéseit, de a másik - ez fásult mozdulatlanság és zuhant rá egy nyomorúságos állapotban morális rabszolgaság. (NA Dobrolyubov)

Nem volt hozzászokva, hogy csinál semmit, ezért nem tudja megfelelően meghatározni, mit tehet és mit nem - és ennek következtében nem tudja komolyan, aktívan szeretnék valamit. (NA Dobrolyubov)