Totemizmus primitív mitológia és primitív vallás

A válasz egyszerű. Ellentétben az általános vélemény, totemizmus az eredeti formájában nem volt vallás. Mítoszok eredetileg szintén alakult ki semmilyen kapcsolatban vallás, nem voltak vallásosak. Előttünk egy teljesen független vonal az evolúció egyik olyan terület, a lelki élet primitív emberek (és később) a cég, amely csak később keresztezzük egy sor vallási meggyőződés, és súlyosan érinti őt.

A fogalmak az illúzió és a vallás egyáltalán nem azonos. Minden vallás illuzórikus tükrözi a valóságot, de nem minden illuzórikus tükrözi a valóságot a vallás. Létezhetnek különféle nem-vallásos illúziók. A vallás csak olyan illúzió, amely magában foglalja a szerves pillanatában hit a természetfeletti erő, amely meghatározza a lefolyására és kimenetelére az emberi cselekedetek, a hit a természetfeletti hatása a sors az ember. Ha ez a fajta hit nem illúzió nem lehet jellemezni, mint a vallásos, nem számít, milyen fantasztikus vagy annak alkotóelemei beadniuk.

Állatok, ez volt a totem, soha felruházva a képzelet az emberek képesek természetfeletti befolyásolják az üzleti. Ezért totemizmust eredeti formájában nem volt vallás.

A folyamat során a tervezés és fejlesztés a totemizmus szerzett jelentős számú különböző rituálék. Különösen minden olyan különleges ünnepség, amelynek során az emberek öltözött a bőr állatok totem és utánozva tetteikért. De ezek a totemisztikus táncok nem voltak vallási kultusz. Emberek, akik elkövetik őket nem tűzte ki, hogy elérjék a totem állat kedvezően befolyásolják a pályán és eredményéről tevékenységüket. A lényege a totemisztikus táncok volt, hogy erősítse a személyazonosságát a munkatársait, és az állatokat a totemisztikus faj. Ezt követően néhány cselekmények során végrehajtott ünnepségek ilyen jellegű váltak egyfajta mágikus rítusok. A totemisztikus rituálék összefonódik, és új, tisztán mágikus cselekvés. Így totemizmust járt varázslat, hanem a vallási forma, miközben ő nem.

A nem-vallásos rituális cselekvések elsősorban tartoztak azok, amelyek követték az emberek a totemisztikus ünnepségeken. Végrehajtható csapat tagjai, alakoskodó egy totem állat, rituális táncok totemisztikus vált értelmezni jeleneteket az élet távoli ősök, és az ősök kezdték tekinteni, mintha az egykori emberek és állatok, mint a demi-emberek, fél állatokat. Hozott generációról generációra, leírni és megmagyarázni ezeket a szertartásokat kezdtek kibontakozni egy többé-kevésbé koherens narratív életéről és kalandjairól a totemisztikus ősök. Az első mítosz volt tehát totemisztikus. Amikor megalakult a totemisztikus mítoszok befejeződött, rítusok, amelyek adott nekik egy kezdet, úgy viselkedett, dramatizálása ezek a mítoszok, drámai illusztrációja nekik.

Együtt az előfordulása Totem mitológia alakultak ki a különleges távoli ábrázolása, amikor események történnek leírtak mítoszok. Ez kapott egy különleges nevet. Aranda (Arunta) Ausztráliában például, egy mitikus hívott alchera vagy altzhira. Ez a titokzatos múlt minőségileg különbözik attól a pillanattól kezdve, ahol az emberek élnek ma. Az utóbbi időben, hogy nehéz megtalálni a megfelelő nevet. Hívom ez a jelen idő. De meg kell azonnal tisztázni, hogy a pontos időt ebben az értelemben nem csak a jelen, hanem a múlt, de ez már a múlt, amely eltér a mitikus múltban. Mitikus múltban - egy egészen más már, mint a jelenlegi, modern múlt.

A világ, ahogy ez volt a mitikus múltban tekinthető minőségileg különbözik a világ olyan, amilyen jelenleg. Ugyanakkor osztott időben az emberek fejében, a mitikus és a pontos időt és ott szét a világban, a mitikus világ létezett mitikus idő, és a világ jelenlegi, hogy létezik a jelen pillanatban.

Kétségtelen, hogy a totemisztikus ősök és kulturális hősök lenni fantasztikus, illuzórikus. Látszólagos, és egy fantasztikus mitikus világban. Ez az egyik oka annak alapját képező értelmezésének mitológia, mint vallás és mitikus karaktereket, mint a démonok, vagy istenek. De bár egy ilyen nézet a vallás egy bizonyos alapot, ő mégis rossz.

Már jeleztük, hogy nem minden vallási illúzió illúzió. Fejlődő ezt az ötletet, mi is hozzá, hogy nem minden csalóka, fantasztikus lény, akinek létezése emberek úgy vélik, egy démon, vagy egy isten.

Istenek és démonok úgynevezett természetfeletti lények és a világot - a világ a természetfeletti. Ha természetfeletti lény létrehozása az emberi képzelet, ami a valóságban nem, de az, hogy az emberek úgy vélik, ebben az esetben, ez a koncepció kell készíteni, és a mitikus alakok. De jelent problémát az eredete és fejlődése a primitív vallás szerint a természetfölötti először megérteni az erő, amely a valóságban nem, de amely szerint a vallási, attól függ, hogy a tanfolyam és eredményéről minden emberi tevékenység, és így a sorsa minden egyes ember. Ennek megfelelően, a természetfeletti lények értetődik azok számára, akik voltak felruházva ezt a fajta erő. Ha elfogadjuk ezt a meghatározást a természetfeletti lények, akkor alatta vagy totemisztikus őse vagy kulturális hősök nem illik. Sem egyik, sem a másik nem rendelkezik természetfeletti erőkkel fent leírtak szerint. Mitikus alakok, így azokat nem természetfeletti lények ebben, szűkebb értelemben, mint egy mitikus világban, illetve nem volt a természetfeletti világot.

Természetesen mi is korlátozhatja a különbséget a széles és keskeny értelemben vett „természetfeletti”, „természetfeletti lények”, „természetfeletti világot”, és arra figyelmeztetett, hogy a következőkben én mindig értik ezeket a szavakat és kifejezéseket szűk értelemben. De még mindig jobb, hogy megpróbálja, hogy dolgozzon ki egy részletes fogalmi apparátust használni. A teremtés az emberi képzelet, amelynek létezését az emberek úgy vélik nevezhető Fantoni (a görög „fantázia”. - képzelet és „ő” -, hogy létezik). Fantoni osztható két fő típusa. Egyikük - Fantoni, aki felruházva természetfölötti hatalom az emberi képzelet és rendre amelyekkel kapcsolatban az emberek készülnek különböző művelet, amelynek célja, hogy ezt a hatalmat annak érdekében, hogy a siker a mindennapi tevékenységek és elhárítására kudarc. Ezek elkötelezett emberek cselekvési kultusz, és set - kultusz. Fantoni ilyenfajta nevezhetnénk ikonikus lények, vagy röviden, kultonami (a latin cultus -. Az istentisztelet a görög és a „férfi.” - a dolgok). By kultonam démonok, beleértve a lelkét a halott emberek és az istenek. Egy másik nézet - Fantoni, akik nem rendelkeztek természetfeletti erőkkel, és ennek megfelelően nem tárgyak istentisztelet. Ezek a karakterek a mítoszok - totemisztikus ősök és kulturális hősök. Ezeket nevezhetjük mitikus lények, vagy röviden, mifonami.

Sok mítosz ez, látszólag, nem fantasztikus lények. Ők szerepelt valós állatok és a valós természeti jelenségek (nap, hold, stb.) De az állatok, és ezek a jelenségek a mítoszok nem a kapacitás, amelyben léteznek a valóságban, és a karakterek, akiknek a tevékenysége magyarázza bizonyos funkciók, tulajdonságok természeti tárgyak; Más szóval, ők is vannak mifonami.

Végére a XIX. A munka sok tudós vesz részt összehasonlító tanulmány a vallások, bebizonyosodott, hogy a hit az istenek, különösen a hit egyetlen isten - a teremtő és legfőbb uralkodó az ég és a föld, a jelenség sokkal később, hogy ez a hit keletkezett az előző hitét szesz (animizmus). Ez érthető, hogy nem elégedett a leglelkesebb hívei a kereszténység. Ennek eredményeként fogtak hozzá a koncepció primitív monoteizmus, vagy urmonotheismus. E.Lengom előadott „kialakulását vallás” (1892) úgy gondolta, hogy az eredeti formájában a vallás egyistenhit, felvette, és kifejlesztett egy katolikus pap, néprajzkutató, nyelvész V.Shmidt első egy sor viszonylag kis művek, majd a tizenkét munka „eredete Isten ideája „(1912-1955). E.Leng majd V.Shmidt utalt arra a tényre, hogy sok nagyon elmaradott népek meglehetősen bizonytalan hit valami természetfölötti lények, akik tartották az alkotók a meglévőt. Ezek a lények nyilvánvalóan nem szellemek. Így - arra következtetni, - ők voltak az istenek. Már a kezdetektől fogva V.Shmidt engedélyezett túlzott. Végtére is, a legtöbb ilyen népek a hit, a létezése több ilyen anyag, és így tovább. Ezt nem lehet tagadni, és V.Shmidt. Ő maga írta, hogy ezek az emberek „együtt az egyetlen igazi legfelsőbb ismerik és tisztelik, mint a többi magasabb lények, akik függetlenek tőle, vagy azzal egyenértékű, hogy ez” [Op. Kelemen K. Az úgynevezett primitív népek monoteizmus // A vallás eredetének megértésében a polgári tudósok. M., 1932. S. 200.]. Így még ha feltételezzük, hogy ezek a lények az istenek, sem az, ami pramonotezme nem lehet kérdés. A legjobb esetben, csak akkor beszélünk, egy primitív politeizmus, de nem több. Az egyetlen dolog, rossz E.Leng és V.Shmidt - az, hogy a hit az ilyen lények valóban nem jött animizmus és általában nem kapcsolódik hozzá.

Az eredeti mítosz volt semmi köze a valláshoz. Nehéz megmondani, hogy a két fogalom illuzórikus világban - a természetfeletti (démoni inkább kultonicheskom) és mitikus - merült fel korábban. De persze, hogy míg mindketten létezett az emberek fejében párhuzamosan nélkül összevonása. Ezt jelzi a néprajz. Sok primitív népek, például a rögzített lebonyolítása szigorú különbséget a kétféle ősök - ősök totemisztikus és ősök halt meg a nem túl távoli, azaz az aktuális időt.

Vallás eredete tisztán praktikus. Ez különösen jól látható a példa a varázslat. Merült fel közvetlenül a parazita a test egy élő emberi gyakorlatban ez vallási forma világosan mutatja annak eredetét. Úgy tűnik, elsősorban a legkülönbözőbb tevékenységek, amelyek a természetfeletti módon, hogy elérjék a kívánt eredményt. Elválaszthatatlanul kapcsolódó ezen intézkedések mágikus hitek nem rendelkezik önálló értékkel. Mindenesetre a varázsa a fejlettebb formáit primitív társadalomban a vallás, amelyben a kontraszt a természet és a természetfeletti erő nem korlátozódik csupán a különbséget a természetes és természetfölötti hatások az emberi tevékenység, és vállalja a karakter közötti ellentét a természeti és természetfeletti világok, hitek egyre összetettebb. Azonban az összes változtatást vallás soha nem veszített túlnyomórészt gyakorlati jellegű.

Soha nem volt egy egyszerű hit a természetfeletti világot, és mindig biztos - a hit megléte természetfeletti erők, amely meghatározza a jelen és a jövő az egyén. Ennek megfelelően, a hangsúly a hívő mindig a kérdés nem a természet a készülék és a természetfeletti világot, és a műveleteket, hogy meg kell tennie annak érdekében, hogy kedvezően befolyásolják természetfeletti erők a sorsába, és elhárítani káros.

Hit a természetfeletti erő, amely meghatározza az eredmény a gyakorlati tevékenység az ember, és így az ő sorsa, és a hit cselekmény, amely a személy, így befolyásolja a természetfeletti erő, amely hozzá fog járulni, vagy legalábbis nem zavarja a végrehajtását tervezi, elválaszthatatlan egymástól, két oldalán ugyanaz. Amennyiben nincs első pillanatban, nincs második, és fordítva. Cult, rituális cselekvések voltak szerves jellemzője a vallás együtt nyilvánul meg ezeket az intézkedéseket, és nem létezhet anélkül, ezeket az intézkedéseket meggyőződés, melyet nevezhetnénk gyakorlati meggyőződés.

A megjelenése a vallási mítoszok kezdődött összevonása a mitikus és természetfeletti (kultonnogo) világban. Tény, hogy eljövetele előtt a vallási mítoszok kultonnogo világban a szigorú értelemben vett, mint valami egységes, az egész nem volt. Ez egyszerűen egy gyűjtemény kevés köze van egymáshoz, és koordinálatlan működési démonokat. A többé-kevésbé egységes lett eredményeként az összefonódásnak a mitikus világot. Ennek eredményeként az összeolvadás, a mitikus világ egyre inkább úgy, mint a meglévő nemcsak a mitikus múltban, hanem a jelenben. Viszont kultonny világban egyre eljött, hogy képviselje a meglévő és a mitikus múltban.

A felmerülő emberek fejében mifokultonny világ együtt az istenek, aki egyszerre volt kultonami és mifonami lépett és tiszta és tiszta kultony mifony. Ez volt egy átalakítási folyamat és mifonov a kultony és kultonov a mifony. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a folyamat a szellemi fejlődés továbbra is működnek ugyanazt a mintát, amelyről kimutatták, a fejlesztés vallás kialakult egy új szakasz az evolúció vallás régi szakaszában a fejlődés nem tűnik el, hanem megmarad részben a megváltozott, részben ép alkotnak, de most már nem, mint egy szakaszban, hanem által meghatározott formája. Az Advent a hit mifokultonny világon vele együtt továbbra is létezik, és a hit egy mitikus világban ugyanúgy, mint korábban, és a kezdeti hit a démoni világ.

Mint már említettük, a cikk „A fő szakaszai az evolúció primitív vallás” primitív vallás sosem volt többé-kevésbé koherens hitek rendszere. Azt halmoztak haphazardly gyakran teljesen egymást kizáró fogalmak. Ez teljes mértékben nemcsak az összes primitív hiedelmek, beleértve mind a vallási és mitológiai, hanem az egész szellemi világ primitív, egészében véve.