Olvassa el a könyvet királyság sárgaréz, szerző Victoria Knyazev internetes oldal 50 Online
amennyiben ez szükséges. Hát ott damaszt fegyverek, háború ló ... csak mondd mindent, amim van, azt adom.
- Köszönöm, uram király, - meghajolt Vanya, fulladás hal - ha adsz nekem egy jó szívritmus, semmi több nem szükséges. Azt nem kell a ló, de ez az, amit az a baj - mi hiányzott egy nőstény farkas, mely vettem, hogy segítsen.
- Itt van egy másik képtelenség - horkant fel az asztal alól egy ismerős hang.
A király ugrott a helyére, Ivan szorongatta a szívét. Vesta, gubancolódás a terítő, felmászott a könnyű, édes elérte.
- Gromovesta! - Azt mondta Ivan örömmel és rohant, hogy megölelje. - Azt hittem, soha nem találkoztunk újra!
- És ne reméljük - farkas megnyalta - Mondtam, hogy veled leszek a végéig. Tehát a medve velem ma. Üdvözlet, király-apa! - Megfordult, hogy Dalmáciában. - Hány éves, hány tél!
- A csudába - lihegte a király - ez tényleg hír?
- Ő, Dalmat, hogy a legtöbb. Addig, örülök, hogy látlak!
King, gyanúsan zokogott impulzív átölelte nyakát egy pillanatra, arca eltemetve egy vastag, fehér kabátot. Vesta, vigyorgó jóindulatúan, halkan:
- Nos, ez lesz. Én is nagyon boldog, hogy látlak. Azt látom, a Ivanushka már nem szükséges bevezetni?
- már ismert - bólintott király - érinti Önt: hogyan, hol?
- Ezután minden akkor - intett farkas - itt az idő nem vész el, de hiába. Ideje, hogy Ivanushka az Arany Királyságban megy, akkor kap burkolatba. És várni, várni, így Forest bíborbogárfélék szemét vigyázni: nem tudja, elszáll, majd köddé.
- Igen, nem is beszélve, nézem ki, persze - biztosította őt Dalmat - de hogyan lehet ez? Bizonyára még egy nap, hogy ne maradjon még egy kicsit?
- Egyszer egy öreg ember, és szívesen, de nincs idő. Sbiralsya menni. Készen állsz? - Vesta nézett Ványa. - Velem fog? Ali tényleg a szívritmus úgy döntött, hogy menni?
- Veled, csak neked - egy boldog sóhajjal Ványa - ahol én nélküled!
- Akkor ülj le egy percre. Ön a hátamon úgy kapaszkodj.
Ivan híresen ugrott a farkas hátán, megfogta a kezét a háta mögött a nyak, emlékezve arra, hogy nem szükséges, hogy nagyon tömörítve. Vesta már meghiúsította a helyet, amikor a király Dalmat kiáltotta:
A nőstény farkas megállt, és ránézett. Dalmat, káromkodás magában, elkezdett ásni kebelében, látszólag keres valamit.
- Nagyon rossz lesz. Elfelejtettem! Ilyen elfelejtettem!
Átadta a farkas ragyogó kék kő egy vékony selyem zsinór.
- Ezt neked, drágám. Sokáig kellett átadni, sok éves kopás, és még mindig nincs. Ő meg fogja érteni Ali?
- értem, uram, meg fogjuk érteni. Köszönöm, hogy nem felejtik el! És én nem felejtem el vvek. Ha eljutunk az arany királyság Ivanushka sikeresen hozza ki, így fiatalító almát - ott, bámult, és povoyuem még együtt. Erről van szó?
- Tehát - a király mosolygott a szeme - minden olyan aranyos. Tartsa ég, hagyja, hogy a közúti ruhával terjed. Búcsú, drágám! És talán még találkozunk.
- Viszlát, Dalmat - kiáltott farkas már a távon - akár hogyan találkozunk újra!
Keresztül a végtelen folyosókon a palota, múlt számtalan szolgái, előre, előre, távol a királyság Silver! Arrow repült, és Vania Vesta! Fehér utcák összefonódik egyetlen, magasodott előtte a város kapuit. Egy pillanat, a farkas repült Silver palota, bár vezetett valaki, és lelassította a verseny már messze túl a falakon a király vagyonát Dalmata.
- messze az Arany birodalmába? - Vanya kérték.
A nőstény farkas mogorván válaszolt:
- Ha a páratlan szívritmus, fél év pihenés nélkül, így prodyhu. Szólok Este.
- Dalsya ezt szívritmus, - sértődött Ivan. - Mit tehettem volna, ha azt gondolja, hogy van az életben nem fogja látni?
- Higgye el, Ivan, - mondta gyengéden farkas - szavamat erős. Egyszer azt mondta, hogy mielőtt a végén a bérlet - hát legyen.
- Köszönöm, - Vanya megsimogatta a fejét -, és hol van? Miért segített nekem?
- Mindent a maga idejében, - bizonytalanul válaszolt a farkas.
Ivan nem látta az arcát, de kész volt megesküdni, hogy mosolyog. Azonban rövid idő volt a jó hangulat, mert a Nyugat úgy döntött, hogy most van a legjobb ideje, hogy elkezd egy veszekedés.
- Ó, Ivan, megmondtam, hogy ne érintse meg a ketrec.
- Én nem nyúltam - mondta Ványa bűnös - mindez hercegnő!
- Ugyan hercegnő ódiumát, - vigyorgott West - és vajon hogyan?
Minden jog védett booksonline.com.ua