Versek mintegy Aphrodite
Te mosott a hullámok a tenger.
Ön lesz földöntúli szép,
FEHÉR hívó szenvedélyesen.
Mielőtt imádják az isteneket,
Az emberek remegő estem lábához.
Mindenki fél, hogy veletek egymás mellett,
Csak életért lesz pokol.
Azok, akik hű hozzád, félelem nélkül,
Adsz boldogság őrült szeretettel.
Te vagy a szerelem istennője Aphrodité,
Udvariatlanságát Kara dühösen.
Maga szép, és vlastvuesh világ
A fia Eros domináló ünnepe.
Ő vidám, olykor játékos,
De néha kegyetlenül játékos.
Perhaet arany szárnyak,
Ő repül mindenhol.
Nedves és íj és nyíl,
Harcolt összes csúcs merész.
Gold - Szerelem megújító,
A vezető - a gyilkos.
Ez boom Szeretet és szenvedés
Boldogság, liszt és a pusztulás.
Szűzhártya - az asszisztens és társa,
Nem prűd vagy rosszindulatú szabados.
Fehér szárnyú és a fiatal Isten a házasság,
Celebration jön ki a sötétben.
Félelmetes láng ő világít,
Házasság fáklya kápráztatja mindenkinek.
Ima áldását,
A folytatása a kellemes élet
Istennő született a hab,
Ön cárnő az örök univerzumban.
Én a te szolgád vagyok örökre,
Aphrodite meghódítsa nekem melegen.
Időtartama ilyen pillanatokban furcsa,
A fél-eye kilátás, ködös,
Az ajkak páratartalom átadásával az ajkak rám
Mert itt, alacsony lángon,
Egy szívdobbanás összeolvadt a szív,
Ez egyenlő sóhajt kötött két álom -
Vegyük a versem,
Te, Aphrodite!
Az a tény, hogy a nap, amikor a területen, kén,
Engedelmesen várja a hideg áramlat Boreas -
A fényt, mint egy kard, emelt rám,
Ismét ömlik kertemben slepitelnost és meleg,
Hogy a zöld fény pörögni akár Aquilonia,
Mi az a távolság, a színek és a dalok lebeg bennük -
Vegyük a versem,
Te, Aphrodite!
Minden, ami nem nem lehet,
Mi egy álom, és ez hamarosan a túlélést,
Mit lát egy komor óra szétválasztását,
Nyitott gyűrű forró kezek,
Milyen titkos szenvedély epe méreg van rejtve,
Ez elvezet a pokolban szeretik a rabszolgák -
Vegyük a versem,
Te, Aphrodite!
Pestrotronno-múlhatatlan Aphrodite,
Lánya Zeus alattomos, idézi:
Ne zavarja a szerencsétlen sorsát ellátás
A szív, hogy jó,
De itt jön elő, hiszen sokszor
Alig hallotta a hangomat izdaleka,
Apák hagyják otthon, ő repült azonnal
szekérre
Arany is vonzott csodálatos
Verebek fürge között chernoy,
Libbenő szárnyai, és az ég zemley
Tiszta-éter.
És ő érkezése gyorsan, te vagy a jó,
Az arc egy mosollyal romolhatatlan fény
Megkérdeztem, hogy amit én a hegyi
Ismét könyörögve,
És mi a szíve vágya az öröm
Saját őrület „Szóval ki vagyok
Online csalit valakinek mintegy Szapphó,
Nem kérem?
Elmenekült tőled - kezdődik a hajsza,
És ki van az ajándékokat nem - semmit,
Aki nem tetszik, mielőtt - a szeretet százszor:
Úgy, hogy fáradt. "
Így jön, és a vonat most, a nehézségek a keserű
Breaking: mindent, ami a szív rvetsya,
Végéig bekövetkeznék, az ugyanazon
Legyen az én segítségem.
Szapphó
(Translation Tatiana Azarkovich)
Úgy vélem, ismét: szenvedés elfelejtett engem,
Eltelt idő könnyek.
Ó, hadd Aphrodité közé -
Terry, vörös rózsa!
Én egy élő háttérkép és folyamatos Garland
Homlok és a mellét,
Tiszteletére az aranyhajú lant vetek
És én himnuszt énekelni szeretni.
És lehet, hogy kedvesebb lesz hozzám
istennője Szépség
És megnézzük rám barátságosabb
Azúr magassága;
Küldd el nekem a világ, és vele együtt a remény, hogy
És éneklek újra
És a suttogás a hullámok és a holdfény,
A rózsák, és a szeretet!
Wafts közömbösség éjszaka füstölő
És több mint a tiszta vizet -
Te, aranyhajú, akkor zlatotronnaya,
Yarkoyu bleschesh csillag.
Nos, Cyprida, mondd svetlookaya,
Milyen hosszú az egyetlen fegyver az akaratod
Ez az étel lesz súlyos kín
Szenvedélyes emberek lelkét?
Ott, az Olimposz, a palota csillogó,
A csodálatos hajlék az istenek,
Hallod a sóhajt a szenvedés,
Ezek az imák mind szavak nélkül?
Hallgassa meg, hogy ideges, nyugtalan
Ez veri a mellkasban fáradt?
Te, aranyhajú, akkor zlatotronnaya,
A szívem kegyelmet!
És egy szem, csillogó
Két szempillák
Maiden, teljes negoyu,
Diadalmaskodik jog
Örök istenek -
Mivel minden élőlény,
Aphrodite örökké fiatal,
nevetsz nyer.
Szophoklész
(Fordította: görög Dmitry Merezhkovsky)
Szerkesztési himnuszok és soha nem fárad el a halhatatlan istennő a fény.
Te, Aphrodite-szeretni, mint érvényesült, így uralkodol most.
Scarlet white az oltár koronázza virágok, megint,
Örömteli arc meg szárnyal a derűs mosollyal ránk.
Némi igazság, hogy felfedje jóindulatú mosollyal szeretne?
Márvány szája változatlan vízió, amely megjövendölte?
Nézd, hol is bezzakatnye szemed?
Dali vált, a század egy pillanatra - röviden:
Igen, a tér és idő összevonásra - ahol ez füstölő,
Itt bölcsek kinyilatkoztatások itt baljós rejtély a költő,
A lábak tapossák a választ, hogy mit jelent az univerzumban.
Shy hogy térdre Tenderness tribute nekem.
Gyermekkorom óta már elragadta a távoli szentélyek szorongás,
Hosszú vándorlás, kerestem - a vezető, védőszentje, isten,
A oltárt az oltárokat, hogy nyugtalan folyamatos,
Holnap dicsérte, amelyben ma - tegnap.
Itt térek vissza hozzád, istennő istennők, Aphrodite!
Látom: az út a végtelenbe márvány meg van nyitva.
Titkos világossá válik számomra, azt hiszem, az egyetlen erő,
Az óra a szelíden átadja az utolsó, végzetes szenvedély.
Valerij Bryusov
Ő még meg sem született,
Ő és a zene és a szöveg,
És mivel minden élet
Sérthetetlen kötés.
Nyugodtan lélegezzen a tengerészláda,
De, mint őrült, fényes nap,
És halvány lila hab
A fekete-Azure edényben.
Lehet ott lesz a számat
Eredeti némaság,
Mivel kristályos megjegyzés
Mi is kitűnik születés!
Legyen hab, Afrodité,
És a szó a zene jön vissza,
És a szív a szív szégyellem,
Az alapelv az élet egyesült!
tenger habot Aphrodite lépett a földre,
Nyomokat hagyjon ibolyát a vizes talajon.
Saw istenek - senki sem egyenlő vele!
Senki sem irigyelte szépségét.
Feloszlatták hosszú fürtök az ő arany.
Burkolt őket, mintha a selyem.
Szempillák integetett! Alatta kék szeme.
Amelyben, mintha fagyott hullámok.
A szerelem istennője, ez a varázslat.
Nem, hogy az emberek és az istenek szeretkeznek.
Ez létrehozza és elpusztítja önmagát azok a párok
Akik nem tanultak meg szeretni.
Sirocco szél komor,
Minden söpört tiszta bennem.
Most mennék meztelen koponya
Igen púp nagy a hátán.
Ő még egyszer adna
Mi Aphrodite, kettő,
Amikor magába, én bálvány
Az narancssárga állni.
Mivel a régi amforák hasonló ahhoz, ami törött,
A Ciprus szigetén, ahol személyesen
Látom a bánat, Afrodité,
Kedves Cyprida enyém.
Körülvett tenger tér
Ön olajág a kezében
Útban a határ mentén a állításával,
Belolikaya egy fekete kendő.
És keserű sorsát istennőtök
Ha ujjak felmelegedés kiváltó,
Ne imádják ma
Elvakított a düh nyilak.
És felmagasztaltatik fölött a sors akarata,
Bámulsz szemrehányóan hátsó szándék
A leglelkesebb hívei prófétának
A régi bajnokok Krisztus.
Amennyiben a csapda nyomvonal blokkolva,
Buzgó a megbékélés mol,
Istentisztelet te, Afrodité,
Kedves Cyprida enyém!
Nyújtsd ki, kegyeskedett hozzám karját.
Mi lesz veletek, hogy a Kaukázusban.
Akkor felejtsd kiadós étkezés,
Ahonnan Lesh könnyek most.
Ami a visszhangos márványlépcsőn
Abban nappal listák
Hogy meghajoljon előtted térdre
Minden versenyző fog okozni a ló.
És a tűz, melynek elpusztíthatatlan trófeák
Ott, a szavak és a szív nem szűnik meg.
Young a falvak Orfei
Öröm a finomított füle.
És a tűz, melynek elpusztíthatatlan trófeák
Ott, a szavak és a szív nem szűnik meg.
Young a falvak Orfei
Öröm a finomított füle.
És ősz hajú, kortalan Caspian
Csókolni a lábát.
Ön sóhajtott:
- leküzdeni belharc
A Ciprus szigetén lehetetlen, hogy elmenjek.
És tesztelt, mint a régi, híres,
A legbelső remények olvadás nélkül.
Istentisztelet te, Afrodité,
Kedves Cyprida enyém!
Rasul Gamzatov
(Translation avar J. Kozlowski)
A Venus de Medici
Venera Medichi istennője szépség, szerelem, és élvezd!
Időkben, egy másik generáció!
magával ragadó szövetség
Görögország lángoló szerelem létrehozása,
Milyen negoyu milyen varázsa
A fényes mítosz öltözött!
Nem a mi gyerek vagy! Nem, szenvedélyes gyerekek a dél-
Egy adott inni a szerelem betegség
Perzselő bort!
Ami egyfajta kifejező lélek szülőhazájában
A gyönyörű teljessége képzőművészeti
Destiny adott nekik!
De mi őket gyors hő idegen és érthetetlen;
A szeretet nyelvét, a szenvedély már nem megfogadni;
Lélek elszáradt minket.
Ezután, gondtalan, három gólt az életben tudni:
Meghódította a dicsőség, a halál jött a haza,
Minden elfeledett szeretet.
A fényűző görög olajbogyó fedett,
Ahol az ég olyan könnyű, ott csak Aphrodité,
tudna jönni,
Amennyiben így fényűzően Ciprus nyugszik a hullámok,
És ha az ilyen tűz a görög nők karcsú teljes
Keleti szemét!
Hogy szeretem ezt a csodálatos találmány!
Ez volt az a nap; föld vár valamit; kéjesen
By sima vizet
Marshmallow esett: abban a pillanatban egy titokzatos és gyengéd
Beauty született a hófehér hab -
És elkezdett egy hullám!
És azt mondják, akkor egy kín a vágy,
Ahhoz, hogy Ön, mint ha keres a csók,
Bent boltozat az ég;
Fehérmályva akkor megsimogatta éteri szárnyak;
Lábad, tisztelettel, gerincek
Keresett öböl vizein!
Elvette az Olympus! Elfogott görög téged,
És ég és föld hívott meg a lelkem,
A szépség istennője!
Tökéletes volt a templomban - a rejtett völgyben,
Nyár ágak és mirtusz árnyékos,
A holdfényben
Ha te papnők kórus (időközben mint a tömjén
Illatos füst alatt a fehér bazilika kupolája
Diadalmasan repült,
Közben, ahogy a titok rutinos libations
A nyelv a natív, fényűző, mint egy csók a,
Delight énekelt himnuszokat!
Ez már régen, hogy a por a templomok;
Silent kórusok szüzek; könnyű tömjén füstje
Ő eloszlatta a vihar.
Son fülledt ázsiai merész kézzel
Broke a szelíd íj és elterült a görög
Nem véd meg!
De megint volt egy vágó te, istennő!
Mikor volt az utolsó alkalom, mintha a szentély
remegő vágó
Praxiteles megérintette annak létrehozásához,
Felébredtem az élet szellemét eszméletlen Szobor:
Ő lett a márvány isten!
Ismét állományban akkor tömegével;
Vezetése csendben, szemüket,
Mi csodálni;
Te uralkodol újra! Sons, az ország messze,
Nyertél a műanyag, nagy -
Halhatatlan szépség!