Rendes szó értelme a szótárak Dahl Ozhegova, Ephraim

Kiemelés: közönséges mn.
  1. Jelentéktelen, közönséges; középszerű.

Rendes, jelentéktelen, középszerű; zauryad, rendes, közepes (· knizh.). Közepes, hétköznapi, nem feltűnő. Közepes író. Run-tudat.






rendes, szabályos, rendes, egy tucat hétköznapi, egyszerű, nem feltűnő, jellegtelen, átlagos; vulgáris; jelentéktelen, hétköznapi, üres, vizezett, sablonos, középszerű, hogy csoda, szürke, kisebb, jelentéktelen, banális, tőke, házi, semmi különös, a puskapor nem kitalálni, neblistatelny, az EKA csodagyerek, a puskapor nem kitalálni, csillagos az ég nem elég , elnyűtt, amelyek sok, néhány száz, nem ezer, tizenhárom egy tucat, az EKA nevidalschina, itt nevidalschina, csillagokat az égről ne szakadjon. Ant. rendkívüli, szokatlan, ritka, szokatlan, rendkívüli






1. függelék rendes, normális, hétköznapi, egy tucat közönséges, prostoynichem nem látszanak a többi között (az ember és a tulajdonságok) 2. a szokásos, hétköznapi, közönséges, hétköznapi, prostoynichem nem látszanak a többiek között (kb tárgyak, jelenségek)

triviális, kisebb, saját nevelésű, egy tucat jól viselhető, neblistatelny, jelentéktelen, jelentéktelen, hétköznapi, közönséges, rendes, közönséges, középszerű, vulgáris, a tőke, az egyszerű, üres, hétköznapi, szürke, értem, triviális sablonalapú




Kapcsolódó cikkek