ima Manassé
Uram Mindenható, atyáink Istene, Ábrahám és Izsák és Jákob, és azok vetőmag az igazak, a Teremtő az eget és a földet minden pompáját őket összekötő tenger szó parancsok te, lépett a szakadékba, és lezárjuk szörnyű és dicsőséges a te nevedben, aki minden félelem és remeg az arc a te hatalmad, mert senki sem tud állni, mielőtt a pompa a dicsőség, és elviselhetetlen düh te szemrehányást bűnösök! De mérhetetlen és kifürkészhetetlen kegye te ígéretet, mert te vagy az Úr felséges, könyörületes, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és rosszindulat az emberi bűnbánó. Te, Uram, nem a te nagy jóságod ígért bűnbánat és a megbocsátás vétkeztem ellened, és végtelen irgalom vetetted kijelölt bűnbánatot a bűnösök, az üdvösséget. Tehát te, Uram, Isten az igazak, ne tegye a bűnbánat és igazak Ábrahám, Izsák és Jákob, nem vétettem te ellened, hanem engem bűnös bűnbánat, mert vétkeztem több, mint a számos tengeri homok. Sokan vannak az én gonoszságaik, Uram, az én bűneimet sok van, és nem vagyok méltó, hogy íme, és nézze meg a magasságát az ég az én sok rosszat. Azt lehajolt sok vas kötvények, úgyhogy nem tudtam felemelni a fejem, és nincs nyugalom, mert feldühítette te előtted a gonosztól nem tettem a te akaratodat, nem tartották a te határozataidat létrehozott undokságaikat és megsokszorozódott bűncselekmények. És most térdel a szívem, könyörgött Téged a jóság. Vétkeztem, Uram, vétkeztem és én bűneimet, tudom, de én imádkoztam hozzád, hadd Uram, hadd, és én el nem hamissággal és a ossudi pokolnak. Mert te vagy az Isten, az Isten a bűnbánó, és azt, hogy ismert a jóság te megmentettél, a méltatlan, nem a te nagy irgalmasságod, és dicsõítem téged mind nap az életemben, mert dicsőítsék minden hatáskörét az ég, és tiéd a dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.