A japán parlament - a külföldi országok alkotmányos törvénye - on-line anyag online

Japán parlamentje

A Parlament két kamarából áll - a Képviselőházból (alsó kamara) és a tanácsadó kamarából (felsőház). Japán parlamentjének szervezeti felépítése, hatásköre, eljárási és eljárási szabályozása, parlamenti képviselők jogállása a japán alkotmány, a Parlamenti Törvény és a kamarák szabályai alapján határozható meg.

A japán parlament az ázsiai kontinens legrégebbi jogalkotó testülete. A Meiji Alkotmány által a japán birodalom parlamentjében alapított, továbbra is Japán Parlamentként létezik, az 1947-es Alkotmány szerint.

A Képviselőház száma 480, 4 évre megválasztott képviselő. 300 képviselők választanak egyéni választókerületekben a relatív többségi rendszer, és 180 képviselők - 11 multi-választókerületek mellett az arányos rendszer segítségével a d'Hondt.

A tanácsosok kamarája 242 tagot választ meg 6 évre. 192 tanácsos választották több választókerületben a Single át nem ruházható szavazattal és 96 képviselőt választottak a nemzeti választókerületben arányos nyitott listás rendszer a D'Hondt. A tanácsosok kamara a rotáció elve alapján alakul ki: összetételét háromévente félévente frissítik.

Az aktív állampolgárságot a parlamenti választásokon olyan japán állampolgárok élvezik, akik már elérik a 20 évet. A Képviselőházba való felvételre jelöltet 25 éves korukban, a Tanácsok Kamarájában pedig 30 év után lehet jelölni.

A képviselőházat a kabinet döntésével feloszthatja. A kamara felbomlása után egy birodalmi feljegyzést adnak ki, és korai választásokat hirdetnek. A tanácsosok kamarája nem oldható fel, de csak addig felfüggeszti tevékenységét, amíg az alsó kamara új összetétele meg nem születik.

A japán parlament képviselői mentális jogot élveznek az ülésszak időtartamára. Ebben az időszakban a Képviselőház vagy a tanácsadó kamara tagjának letartóztatása csak az érintett kamara vagy a flagrante delicto (a bűnügyi helyszínen vagy a házasságtörésen) hozzájárulásával lehetséges. Az ülések közötti időszakban letartóztatták a képviselőket az adott kamara kérésére az ülésszak időtartamára szabadon bocsátva. Az ilyen felmentésre vonatkozó írásbeli kérelem esetén legalább 20 tagjának a kamarai elnöki bíróhoz kell fordulnia.

Japán Alkotmánya (51. cikk) garantálja a Parlament mindkét házának tagjai számára, hogy képtelenek a Bíróság elé terjeszteni a bíróságon kívüli vitájukkal, nyilatkozataikkal és szavazásukkal kapcsolatban. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a képviselőház és a tanácsadó kamarák tagjait fegyelmi felelősségre vonja maga a kamarának, amelyhez tartozik. A kiszabott büntetések a tanács a parlamenti képviselők, amelyben ő, lehet egy megjegyzés kötelezettsége, hogy bocsánatot kérjen a plenáris ülésen a kamra, az ideiglenes felfüggesztését a jogot, hogy részt vegyenek a munka a ház, a nélkülözés parlamenti hatáskörök.

Méret díjazás parlamenti képviselő Japán rendelkezései alapján az Országgyűlés alapján határozzák meg azt az elvet, hogy az éves összeg az ilyen kompenzáció nem lehet kevesebb, mint a maximális kompenzáció összege kapott egy személy a közszolgálati.

A monetáris javadalmazás mellett a japán jogalkotóknak is kapnak forrásokat a postai és kommunikációs költségekért.

A helyettesítési megbízás összeegyeztethetetlensége más tevékenységekkel Japánban viszonylag enyhe. Megállapítható, hogy a Parlament tagjai egyidejűleg nem vehetnek igénybe más állami és önkormányzati pozíciókat, valamint az állami vállalatok pozícióit. Ez a tilalom nem vonatkozik a miniszterelnökre, a kabinet tagjaira és számos más, a végrehajtó rendszerben betöltött álláshelyre.

Emellett a végrehajtó ágazatban létrehozott különféle bizottságok vagy tanácsadó testületek parlamenti képviselőinek kinevezése nem minősül az összeférhetetlenség követelményeinek. Az ilyen kinevezés feltétele azonban a jogalkotói testület mindkét kamarájának előzetes hozzájárulása, amelyet a vonatkozó határozatok tartalmaznak.

A kamarák mindegyike elnököt, helyettesét és a kamara főtitkárát választja.

A kamarai elnököt és helyettesét tagjai közül választják a Kamara (Képviselõház) teljes hivatali idejére vagy a maga parlamenti képviselõi hivatali idejére (tanácsadói kamara). A kamara elnöke szervezi munkáját, biztosítja a rend fenntartását és reprezentatív funkciókat lát el.

A ház főtitkárát nem tagok közül választják meg. A kamara titkárságának vezetője, és hivatalos dokumentumokat jegyez.

A kamarák mindegyikében kétféle bizottság alakul - állandó és különleges.

A bizottságok kialakításában fontos szerepet kap a Kamara pártfrakciói. Minden egyes frakció önállóan határozza meg képviselőinek személyes összetételét a bizottságban. A párt által az egyes bizottságokban kapott helyek száma arányos az osztályon belüli pártfrakciók számával.

A bizottság elnöke a bizottság ülésén megválasztott elnök, tagjainak tagjai közül. A bizottság elnöke szervezi munkáját és irányítja, a bizottság elnöke nevében törvénytervezeteket is benyújtanak.

A kabinet az Art. S3 Japán Alkotmányának jogát, hogy rendkívüli üléseket hívjon össze a Parlamentben. Ha a rendkívüli parlamenti ülés összehívása legalább egy kamarának összetételét megkívánja, akkor a kabinetnek rendkívüli ülést kell összehívnia. Rendkívüli ülést hívnak össze a Képviselőház következő választása vagy a tanácsadói kamara következő fordulata után is.

A rendkívüli ülést a Képviselőház rendkívüli választása után hívják össze, a kinevezést követően.

A Parlament rendes, rendkívüli és különleges üléseinek összehívása tekintetében az Imperial Rescript kihirdetésre kerül.

A Képviselőház vagy a tanácsadó kamara plenáris ülésének megnyitásához szükséges határozatképesség a tagok teljes létszámának 1/3-a.

Általános szabályként a kamarák plenáris ülésén hozott határozatokat a Ház jelenlegi tagjainak többsége veszi át. Ha a szavazatok megegyeznek, akkor az elnöklő tisztviselő szavazata megtörtént.

Az ülésen jelenlévő szavazatok kétharmadának többségére - a Japán Alkotmányával összhangban - szükség van a helyettesek felmondására vonatkozó határozat meghozatalára, a zárt ülés zárt ülése mellett, a törvényjavaslatot a képviselőház újbóli elfogadásával.

A japán parlament fő alkotmányos hatásköre: a törvények elfogadása; a költségvetés jóváhagyása és az államháztartás egyéb kérdéseinek megoldása; a nemzetközi szerződések jóváhagyása; a miniszterelnök kinevezése és a végrehajtó hatalommal kapcsolatos parlamenti ellenőrzés végrehajtása; Japán Alkotmány módosításának kezdeményezése.

A törvényjavaslatokat a kabinet vagy a törvényhozó közgyűlés tagjai hozták a Parlamentbe. A számlát bármely kamarához lehet benyújtani, kivéve az állami költségvetés tervezetét, amelyet először a képviselőház nyújt be. Az államháztartási projekteket és a nemzetközi szerződések megerősítéséről szóló törvényjavaslatokat kizárólag a kabinet végzi. A parlamenti képviselőknek legalább 20 tagot kell támogatniuk az alsó házban és legalább 10-et a felső kamarában, hogy benyújtsák a törvényjavaslatot. Ha a törvényjavaslat a költségvetés bármilyen módosítását előírja, akkor az alsóház szükséges számú képviselője a projekt támogatására 50-re emelkedik, és a tanácsadó kamara tagjainak - 20-ra.

A törvényjavaslatot továbbítják a kamarai bizottságnak, amelyhez benyújtották. A projektet a bizottság tagjai az államminiszter vagy a parlamenti képviselő elé terjesztik, akit a kamarába vittek be. A tervezet benyújtását követően a bizottság vitát folytat, amelyet a bizottság "a" vagy "ellentétes" álláspontjának meghatározásáról szóló szavazással követ. Ezt követően a törvényjavaslatot a tanács plenáris ülésén tartják, és ha támogatják, a Parlament második kamarájába küldik.

A második kamarában megismétlik a bizottság megvitatását és a kamara plenáris ülésének eljárását.

Abban az esetben, ha mindkét ház elfogadta a törvényjavaslatot, akkor azt a császár elé terjesztik. A kihirdetéskor a törvényt a Parlament azon kamara elnöke nyújtja be, amely elfogadta az utóbbi tervezetét. A törvényt a kabineten keresztül kell kihirdetni. Az Alkotmányb. Japán Alkotmányának 74. §-a szerint minden kihirdetésre benyújtott törvényt az illetékes állami miniszter írja alá, és a miniszterelnök ellenzik. Az a határidő, amely alatt a törvény kihirdetését el kell végezni, a felszólalónak a kamara elé terjesztésének napjától számítandó, A Parlamentről szóló törvény 66. cikke, 30 nap.

Japán parlamenti képviselőházának helyzete a jogalkotási folyamatban sokkal erősebb, mint a felsőház. Ez a japán alkotmány 59-61. Cikkeinek rendelkezéseiből ered. Így különösen a tanácsadói kamarának a törvényjavaslat elutasítása nem jelenti azt, hogy ez a törvényjavaslatnak nincs kilátásai a törvénykezésre. A Képviselőház felülvizsgálja ezt a törvényjavaslatot, és véglegesen elfogadja az ülésen jelen lévő képviselők kétharmados többségével.

Alkotmányos módon az időtartam, amely alatt a tanácsnokok kamarája a törvényjavaslatról dönt, szintén korlátozott. 60 nap van, a Parlament munkájának szüneteit nem veszik figyelembe. Ezen időszak végén a tanácsosok kamarája elutasítja a törvényjavaslatot, és a képviselőház jogában áll függetlenül elfogadni.

Még gyengébbek a tanácsadói kamarák a költségvetésben és a nemzetközi szerződések megkötésében, ahol a tanácsok kamarájának határozathozatalának időtartama 30 napra csökken.

A parlament végrehajtja a végrehajtó hatalom tevékenységeinek parlamenti ellenőrzését a Westminster-rendszer parlamentjeihez hasonlóan. A kamarák szakbizottságainak felügyeleti tevékenysége mellett a kormány kérdéseire vonatkozó külön eljárásokat, interpellációt, nyomozati bizottságok létrehozását is alkalmazzák.

Якщо Emlékeztünk a szövegben a kegyelemre és a szóra та та натисніть Shift + Enter