Az állami nyilvántartás felfüggesztésének indoka, eljárása és feltételei
Az állami nyilvántartás felfüggeszthető mind a szervezet kezdeményezésére a jogok nyilvántartására, mind pedig a jogtulajdonos kezdeményezésére és a tranzakció résztvevőire. Ezenkívül az állami nyilvántartás felfüggesztése a bíróság, illetve a törvény határozatával vagy döntésével hozható meg.
Az államregisztrálónak jogában áll felfüggeszteni a jogok nyilvántartását legfeljebb egy hónapra, ha kétségei vannak:
az állami nyilvántartásba vételi okok jelenlétében; a benyújtott dokumentumok hitelességében; a benne feltüntetett információk megbízhatóságát.
Az államtitkár köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további információk beszerzésére és (vagy) a dokumentumok hitelességének vagy az ott meghatározott információk megbízhatóságának igazolására.
Az államregisztráló köteles írásban értesíteni a kérelmező (k) nevét a jogok nyilvántartásba vételének felfüggesztéséről, valamint a határozat nyilvántartásba vételének felfüggesztéséről szóló határozat elfogadásának indokairól. A kérelmezők jogosultak további bizonyítékokat szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy jogosultak az állami nyilvántartásba vételre, valamint a dokumentumok hitelességére és az ott meghatározott információk megbízhatóságára.
A kétség legvalószínűbb oka a dokumentumok hitelessége. A dokumentumok hitelességének ellenőrzése a kibocsátó szervezethez (szervezethez) küldhető, aláírva személyükhöz vagy tanúsítvánnyal a közjegyzőt. A regisztrálóval kapcsolatos kétségek merülhetnek fel a nyilvántartásba vételre, kiadására vagy aláírására jogosult személy hatáskörével kapcsolatban; a hatóság vagy az önkormányzat jogi aktusának érvényessége; az őt kezelő személy ingatlanjogának elérhetősége.
Kétségek a rendelkezésre álló hatáskörét az aláíró neve dokumentum vezetők és más tisztviselők az állami és a helyi hatóságok és a jogi személyek és magánszemélyek kiesik a kiegészítő iratok: megrendelések az államfő hatóság vagy helyi önkormányzat a jogot, hogy aláírja a többi tiszt; a megbízottnak a megbízott érvényességének igazolása, vagy a képviselőn keresztül kötött ügylet közvetlen jóváhagyása.
Meg kell jegyezni, hogy az igazságügyi aktus alapján történő jogok nyilvántartását csak akkor lehet felfüggeszteni az államnyilvántartó, ha kétségei vannak a benyújtott dokumentumok hitelességével kapcsolatban.
Két további kétség merül fel az Art. 17. § az állami nyilvántartásról: a benyújtott dokumentumok következetlensége az Art. 18. §-a, valamint a törvényben előírt esetekben további iratok megkövetelésének szükségességét.
Az Art. Az állami nyilvántartásról szóló törvény 18. cikke megfogalmazza a dokumentumok előkészítésére és karbantartására vonatkozó követelményeket. További dokumentumok igényelhetők abban az esetben, ha a címben szereplő tételek vagy egyéb csatolt dokumentumok, kétértelműségek, ellentmondások vagy egyéb hiányosságok fedezhetők fel, amelyek további információk benyújtásával kiküszöbölhetők. Kétség merülhet fel a jogcímre vonatkozó információ egyediségével kapcsolatban.
Például a mismatch földterület, a dokumentum erről a lehetőségről, és kataszteri terv, hogy a különbség a neve vagy megnevezése a tárgy a cím alatt dokumentumot és a műszaki útlevél (cím dokumentumok kifogás szerepel a nem lakóépület, valamint a kataszteri útlevél - mind a lakossági); cím dokumentum tartalmazza a régi nevét az utca, amelyen a tárgy van elhelyezve, illetve a kataszteri leírás - adott név átnevezésével. A kétségeket a regisztrált jog tárgyával kapcsolatos információk félreérthetősége generálhatja. Így a benyújtott dokumentumokban különböző jogalany-nevek és különböző rövidítések is megjelennek [199]. Leírás, valamint különböző fajták
a nevek helyesírása, a jogtulajdonosok védjegyei és vezetéknevei szintén nem ritkaak (Natalia - Natalia, Artemivna, Danil-Daniel), valamint csak a név és a patronimum helyett a kezdőbetűket jelölik. A további dokumentumoknak lehetővé kell tenniük az objektum és a szerzői jog tulajdonosának pontos azonosítását.
A regisztráló kétségeinek komoly oka a harmadik felek jogainak a törvényben meghatározott esetekben való betartását megerősítő további dokumentumok hiánya. Az államregisztrálónak joga van a szükséges információk megkereséséhez nemcsak a kérelmezőtől, hanem közvetlenül az olyan szervezetektől is, amelyek az Art. 8. § az állami nyilvántartásról. Az államhatalom és a helyi önkormányzat szervezetei, az ingatlan nyilvántartásba vételére szolgáló szervezetek, valamint az állami nyilvántartáshoz szükséges információk birtokában lévő egyéb szervezetek kötelesek az ilyen információkat a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 10 napon belül megadni.
Az államregisztráló határozata szerint a regisztrációt a következő esetekben felfüggesztik:
a nyilvántartásba vételre jogosult hatóságnak a nyilvántartásba vételhez szükséges okmányok bármelyikének joga elmaradása
az illetékes szervekre és szervezetekre írásbeli kérelmet küld az ingatlan tárgyához és annak jogaihoz
a nyilvántartásba vételre benyújtott dokumentumok benyújtása a kibocsátó hatóság hitelességének igazolására
a nyilvántartásba vételre benyújtott alkotó okmányok iránymutatásai, a jogi személyek nyilvántartásba vételére szolgáló igazolások annak érdekében, hogy megerősítsék a benne foglalt információk megbízhatóságát a jogalany nyilvántartásba vevő hatósághoz
a szervezet vezetőinek hatáskörét, az egyének és jogi személyek képviselőinek hatáskörét (felhatalmazás, a közgyűlési jegyzőkönyvek kivonatai, kinevezési megbízások stb.), hitelességük megerősítése érdekében