1. fejezet
1.1.1 A serdülők szocializációjának mechanizmusa az iskola pedagógiai folyamatában.
1.1.2 A szocializáció sikerének kritériumai.
1.1.3 A szocializációs folyamat megsértése.
1.1.4 Pedagógiai vezetési stílusok a serdülők szocializációjának folyamatában.
1.1.5 A serdülők negatív viselkedési formái, a negatív körülmények hatására kialakult formák.
1.2.1 A serdülők negatív viselkedési formái, a negatív körülmények hatására kialakult formák.
1.2.2 A családi fejlődés dinamikája, főbb tendenciák.
2. fejezet: Az alkalmazkodás hatása a serdülők szocializációs folyamatára.
2.1 A személyiség fogalma, annak fejlődése.
Az elmúlt évtizedben számos súlyos probléma merült fel hazánkban, amely megoldatlan maradt. Eddig a serdülők képességeinek, jogi tudatosságának és tevékenységének fejlesztése szükséges. A fiatal generáció jövője attól függ, hogy mennyire hatékonyan végzik ezeket a feladatokat.
A második fejezetben, úgy véljük, az iskola és a család az elsődleges és alapvető tényezője az a gyermek fejlődését az ő szocializáció. Különös figyelmet kell fordítani itt funkcionális oldalán szocializáció, ami ömlik az iskola és a család, azaz, amely mechanizmusok befolyásolják a tanárok és a szülők a tizenévesek. Meghatározott feltételek a sikeres szocializáció és röviden megállt a fajtáit és formáit, deviáns magatartás, amely lehet alakítani hatása alatt kedvezőtlen családi és iskolai tényezők. Is, mi középpontjában a személyes jellemzők a gyermekek, akik járnak, mint az alapját a megjelenése deviáns viselkedés, sérti a szocializációs folyamat. A gyakorlati részben ennek a munkának azt vizsgáltuk, mint a személyes jellemzők a serdülők, mint a jellemző szintje vonásszorongás, az önbecsülés és szintű személyes hajlam ütköző magatartását.
Tanulmányában támaszkodtunk meglévő pszichológiai, szociológiai és pedagógiai irodalom, a statisztika, valamint a munka a hazai és külföldi pszichológusokat és pedagógusokat kapcsolatos kérdésekben a szocializáció a gyermek az iskolában és a család.
1. Tanulmányozza a problémát a szociológiai és pszichológiai-pedagógiai irodalomban.
2. Az iskola és a család jellemzőinek tanulmányozása, mint az első szocializációs rendszer.
8. osztályos diákok
Beszélgetés, pszichológiai teszt Spielberg igazítani Khanin, személyes skála megnyilvánulásai szorongás Taylor, adaptált Nemchinov, hajlam ütköző magatartását a vizsgált K. Tamás és méretű önálló Dembo - Rubinstein, az oktatási helyzet, a tanulmány a kísérleti munka, az iskola és a családok száma serdülők, megfigyelés, kikérdezés.
A tanulmány eredményeinek újdonsága.
A kísérleti tanulmány eredményeit figyelembe véve arra a következtetésre juthatunk: a legtöbb esetben a deviáns viselkedésű serdülőket a magas vagy közepes személyes szorongás és a nem megfelelő önbecsülés kombinációja jellemzi. A büntetőjogi szintű deviáns viselkedésű serdülőknél az alacsony önbecsülés és a magas szintű személyes szorongás kombinációja nem jellemző a serdülők számára.
A szorongás leküzdésére és az önbecsülés növelésére irányuló munka három egymással kölcsönösen összefüggő és kölcsönösen befolyásoló szinten végezhető:
1) tanítványa a diáknak az izgalom, a szorongás fokozásának módszereinek és módszereinek;
2) a hallgató funkcionális és működési lehetőségeinek bővítése, szükséges készségeinek, készségeinek, tudásának megalkotása stb. ami javítja a teljesítményt, és ezzel "biztonsági margót" teremt;
3) a hallgató személyiségének átalakítása, különösen az önbecsülés és a motiváció. Ugyanakkor az iskolás családjának és tanárainak együtt kell működnie, hogy elvégezhessék a korrekció részét.
Az alacsony önbecsüléssel járó, magas szintű személyes szorongás kombinációja jellemző a kamaszkorú bűnelkövetőkre. A társaikhoz képest az általunk vizsgált tizenévesek kedvezőtlen kilátásai vannak a jövő számára. Feltételezhető, hogy nagyobb valószínűséggel súlyos bűncselekményeket követnek el a jövőben, ha nem végeznek megfelelő korrekciós munkát velük.
Kamaszoknak, akik magas szintű vonásszorongás korrelál a magas önbecsülés, akkor lehetséges, hogy ezek segítségével a deviáns magatartás növelte a korábban az alacsony önbecsülés, és így ellensúlyozza a nem kielégítő igény önbecsülését. A mechanizmus a javítására alacsony önbecsülés miatt deviáns tulajdonságait vizsgáltuk Valitskas GK (11).
Minden személynek optimális vagy kívánatos szintje a szorongás az úgynevezett hasznos szorongás. Az értékelés, az állapota egy ember, ebben a tekintetben számára az önkontroll és az önképzés alapvető eleme.
Az első (előzetes) fázis - során folytatott beszélgetések igazgatók választottak serdülők, amelyben a viselkedés rendszeres megsértése a szabványok és magatartási szabályokat iskolában és azon túl. Csak a negatívan festett rendellenességekkel rendelkező serdülőket választották ki. Ennek az interjúnak köszönhetően a serdülők száma 37 fő volt. Ezek mind bűncselekményt csak dokriminalnom szintje és egyikük nem volt tagja, és most nyilván a vizsgálat a fiatalkorú.
A második szakaszban a vizsgálatot három módszerrel végeztük el, mérve a személyes és a reaktív szorongás mértékét. A vizsgálatok célja a szorongás mértékének meghatározása volt. A vizsgálatot 5-8 fős csoportban végeztük. A vizsgálat során három tesztet használtunk megbízhatóbb eredmények elérése érdekében.
A harmadik szakaszban az eredményeket minden egyes teszthez külön-külön értelmeztük, majd az eredményeket összehasonlítottuk, és az általános adatokat a személyes szorongás szintjén végeztük. E szakasz végén a következő adatokat kaptuk (lásd az 1. táblázat 4. megjegyzését): összesen 12 embert (100%) interjút készítettünk. Ezek közül 8 embert (62%) találtak a személyes szorongás magas szintjéről; a személyi szorongás átlagos szintje 4 embernél (33%) fordult elő; alacsony a szorongás - 0 embernél (%).
A negyedik szakaszban az önbecsülést csak azokban a tizenéveseknél vizsgálták meg, akiknek magas a személyes szorongása. Az önértékelést Dombo-Rubinstein projektív technikájával fedezték fel. Ez a technika azért volt előnyös, mert nem verbális, lehetővé teszi megbízható adatok beszerzését.
Az ötödik lépésben alábbi eredményeket kaptuk feldolgozásával önértékelési adatok: 5 emberek magas szintű személyes szorongás - 3 az alacsony önbecsülés, 2 emberek nagy önbecsülés és 1 fő megfelelő önbecsülés. A nem megfelelő önbecsüléssel rendelkező serdülők számára konfliktusszerkezetük benne rejlik.
A strukturált tézis egy bevezetésből, két fejezetből, egy következtetésből, egy mellékletből és egy gyakorlati ajánlásból és egy bibliográfiából áll.