A sajátosságok vezetője
Az állam által végzett külkereskedelmi tevékenység szabályozásával kapcsolatos normatív és jogi aktusok a következők:
1. az Orosz Föderáció adótörvényében (az adózási rendszerről);
Az oroszországi tarifális védelem jelenlegi általános szintjét nagymértékben meghatározzák a termékek behozatala. Ma az ipari termékek orosz piacának tarifális védelme 10,2%. Az Orosz Föderáció Gazdasági Fejlesztési Minisztériuma szerint a WTO-hoz való csatlakozását megelőző átmeneti időszak után a feldolgozott termékekre vonatkozó súlyozott átlagbevétel-vámtétel 7,6% -ra csökken. Ugyanakkor nagysága élesen alacsonyabb, mint a WTO iparilag fejlett tagjainaké.
Ami a nem tarifális védelmi módszereket illeti, ezek alkalmazása általában az ellenérdekű országokkal szembeni ellenállóképességgel találkozik.
A "Különleges védő, dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseknek az áruk behozatalára" vonatkozó törvényével összhangban az Oroszországi Föderáció Versenyvédelméről szóló törvényét [17] alkalmazzák.
Így annak ellenére, hogy az elmúlt években a reformok, az orosz törvényhozás a külkereskedelem terén tevékenység szabályozása jelentősen fejlődött, azonban a hiánya számos törvények és rendeletek végrehajtásához szükséges ez vezet a használata operatív ellenőrzési intézkedések miatt különböző körülmények között, és gyakran kezdeményezett érdeklődő lobbizó csoportok.
Ebben az összefüggésben célszerű és szükséges a szabályozási keret hatékonyabb fejlesztése a vállalkozások külkereskedelmi tevékenységének szabályozására.
2. fejezet Egy nemzetközi egyezmény nyilvántartásának sajátosságai
2.1 A tervezés sajátosságai
A szerződés megkötése a legkomolyabb és legkomolyabb művelet az értékesítés külkereskedelmi ügyletének megkötésére irányuló eljárásban. A szerződéskötés módjáról a felek viselkedése nagymértékben függ, mivel a szerződés határozza meg a tranzakció feltételeit, a felek jogait és kötelezettségeit, a szerződés nem teljesítésének felelősségét stb. A jelenlegi jogszabály csak a szerződéses viszony általános keretét határozza meg. A normákat általában csak akkor alkalmazzák, ha a jogviszony bármely aspektusa a felek egyetértésével nem rendeződik.
A külkereskedelmi ügylet bonyolultabb, mint a belső jellegű ügylet, amikor az ugyanazon ország magánszemélyei és jogalanyai szerződéses kapcsolatot írnak elő. Végrehajtása számos további intézkedést igényel (pl. Kiviteli vagy behozatali engedély beszerzése), további költségek (például vámok megfizetése). A külkereskedelmi ügylet összetettebb problémákat okoz az áruk biztosításával és szállításával kapcsolatban. Ezért szükség van arra, hogy a szerződésben egyes olyan pillanatokat vagy feltételeket konszolidáljunk, amelyek nem ugyanazon ország vállalkozói között vannak szerződésekben.
Jogilag, a pontos neve külkereskedelmi szerződés: „A nemzetközi szerződés adásvételi” között jön létre két vagy több törvény hatálya alá, alárendelt más, idegen egymásnak, a nemzeti jog által, azaz a képviselői között a külföldi államok. A „adásvétel” rámutat arra, hogy a szerződés összeállítja a kereskedelem, export-import ügyletek, amelynek eredményeként az áruk tulajdonjogával halad az eladó és a vevő, amely szabályozza egy külön rész a nemzetközi kereskedelmi jog. Nyilatkozat a főbb rendelkezéseit, az export-import szerződések összhangban az ENSZ bécsi egyezmény 1980. évi „Az adásvételi szerződések.” [18]
A szerződés írásban vagy szóban lehet. A megállapodások szóban nagyon ritkán zárultak le, ezért a leggyakoribb formát írják.
A tipikus külkereskedelmi szerződés a következő feltételeket tartalmazza:
- a szerződő felek, a képviselők megbízási feltételei, a preambulumbekezdés, amely feltünteti a felek közötti kapcsolatokat vagy azok kérelmeit (ha szükséges)
- a szerződés tárgya, az áruk, szolgáltatások, munkák (címkecímkék, tanúsítványok, minőségbiztosítás) címkézéseinek szokásos leírása; a felek rendes jogai és kötelezettségei az ilyen típusú ügylet keretében
- a szerződés pénzügyi feltételei: a szerződés összege, az árak, a fizetési és elszámolási módok, a kifizetések, a költségek felosztása a felek között a szerződés teljesítéséhez
- egyéb jellemző szakaszok standard feltételei: az Incoterms helyének, megrendelésének és elfogadásának rendje, a szolgáltatásnyújtás és a munka elvégzésének módja; vis maior, követelések, választottbíráskodás, felelősség
- az alkalmazandó jog (nemzetközi egyezmények, általános szállítási feltételek, nemzeti jogszabályok), a szerződés elismerésére vonatkozó alkalmazandó jog kötelező érvényű követelményei