A tárgyalany és a tárgy-tárgy közötti interakciók szerves egységekként, közvetítőként

3.2.1. A szubjektum-interakció közvetítője egy integrált didaktikus forma.

3.2.2. Tárgy-tárgy kölcsönhatás.

3.2.3. A tanításról és a fejlesztésről.







A téma alapfogalmai: szisztematikus megközelítés. didaktikus rendszer. didaktikus ciklus. a didaktikus rendszer elemei. a didaktika vonatkozásai.

A szubjektum-interakció közvetítője egy integrált didaktikus forma.

A tanulás az oktatás módja, ezért a diák mozgása a tudatlanságtól a tudáshoz vezet. Ez a mozgás a szubjektum-témakör és a tárgy-tárgy kölcsönhatások szerves kombinációja formájában valósul meg.

Tekintsük a tárgy-tárgy interakciót. Mint bármely interakció, a tantárgyat egy közvetítő részvételével végzik. A közvetítő jelenlétének ténye az interakcióban nyilvánvaló a fizikai interakció példájából. A Föld és a test a földfelszín felett emelkedik, és a gravitációs mezőn keresztül lépnek kapcsolatba. Ha feltételezzük, hogy ezen a területen nincs jelen, akkor nehéz lenne elképzelni, hogy a föld és a test egy bizonyos magasságban fölötte, kölcsönhatásba léphet egymással. Másfajta kölcsönhatások nem nélkülözhetők egy közvetítő nélkül is, például az egymástól bizonyos távolságra elhelyezkedő elektromos töltések kölcsönhatása.

A kérdés megválaszolására: mi a közvetítő a tantárgy-interakcióban, először azt mondhatjuk, hogy ez egy egész, integritás, nagyon specifikus funkciót végez. Mivel nem tudjuk, mi a közvetítő a tárgy-tárgy interakcióban, akkor ezt a lépést végre fogják hajtani: mivel ez egy egész, akkor tekinthető rendszernek. Meghatározzuk funkcionális-morfológiai összetevőit, és tisztázzuk a rendszer tulajdonságait, és már ismerjük a rendszer tulajdonságait, meghatározzuk az objektum tulajdonságait is, amely a tárgy-tárgy interakció közvetítője.

Tehát megfontoljuk a rendszert: "A tantárgy-interakció közvetítője".

A hierarchia szintje: ebben a konkrét esetben a rendszer hierarchiájának szintjét az alárendeltség kapcsolata határozza meg. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer nem fizikai, hanem a tudat, azaz a gondolkodás, a memória, a képzelet a tanulás tárgyát. Ezért a mediátor rendszere valahogy kapcsolatban van a gondolkodással, a memóriával, a képzelettel, az érzésekkel, az észleléssel és hasonlókkal. Nem tudjuk feltárni fizikai vagy mentális természetét, de formális leírást adhatunk neki.

A tanár számára a tanulás célorientált folyamat, van olyan, amely feltételezi, hogy a tanuló bizonyos tanulási célokat ér el.

Nyilvánvaló, hogy a rendszer a proxy végre kell hajtania az átadás a célok és akciók a tanár által a tanuló, ami azt jelenti, hogy a rendszernek alkalmasnak kell lennie az összetételében van egy alkatrész, ami sugárzott a célra és a cselekvés.

Hozam akció képviselő befolyásolja a tanár diák hordoz átadásra révén a tanulás, így a közvetítő az összetételét, és rendelkeznie kell egy tanulási eszköz.

A közvetítő rendszer feladata az, hogy átruházza a cselekvést, a tanárnak a diákra gyakorolt ​​hatását, amelyet a tanár maga modellezett.

Ennek a rendszernek a rendszerformáló tényezője azzal a feladattal van összekapcsolva, hogy elérje a tanár által tervezett képzés konkrét célját. Tehát a rendszernek a kialakításának tényezője az oktatási cél.

Lehetséges, hogy a vizsgált rendszer ezen elemei mellett léteznek mások is. Azonban még nem látjuk őket. Hisszük, hogy a felsorolt ​​elemek, ha nem teljesen, minden esetben szinte teljesen jellemzik a "közvetítő" rendszert, amelyet mérlegelünk.

Egy adott didaktikai rendszer egyik példája egy tankönyv. Ennek a feladata, hogy egy edzőkönyv legyen, vagyis ne csak a tartalom hordozója legyen, hanem a tanulónak is asszimilálnia kell, hanem segítenie kell.

A szerkezet a proxy rendszer: ezek az elemek egymáshoz, de a cél a képzés a gerince elem, így a kapcsolat a tanulási célok és az összes többi elem egyoldalú, minden más kommunikációra, azaz közötti kommunikáció a rendszer minden eleme, kivéve az oktatási célú kétoldalú. Ezért a rendszer szerkezete - a didaktikus kölcsönhatás közvetítője az alábbi ábrán látható módon ábrázolható.

A tárgyalany és a tárgy-tárgy közötti interakciók szerves egységekként, közvetítőként

Ábra. 8. A didaktikus rendszer felépítése







Ez a rendszer a tantárgy-interakcióban a didaktikus rendszert nevezte. Ő végzi el a cselekvés pedagógusról tanulóra való átvitelének funkcióját, és az alapvető didaktikai rendszer.

Tekintsünk még egy, a rendszer funkcionális-morfológiai összetevőjét, nevezetesen: felmerülő tulajdonságot. Az előzőekből kiderül, hogy az oktatási cél pedagógiai átalakításának képessége és a tanár tanulói cselekvései mennyire képesek.

Miután megteremtette a mediátor gondolatát - a didaktikus rendszert, tovább vizsgáljuk a tantárgy-interakciót, ebből a célból az alábbiakban bemutatott rendszert. Így fog kinézni:

A tárgyalany és a tárgy-tárgy közötti interakciók szerves egységekként, közvetítőként

A cselekvés kilépése a hallgató felé közvetlenül képzéssel és semmi mással nem történik meg (a rendszerben a 4. elem a tanítás eszköze), és közvetetten a szervezeti forma révén (5. elem).

A tárgyalany és a tárgy-tárgy közötti interakciók szerves egységekként, közvetítőként

Mivel azonban a tanár szakmai feladataival a hallgató oktatási és kognitív tevékenységét végzi, információval kell rendelkeznie befolyásának mértékéről, azaz arról, hogy milyen mértékben valósul meg a képzés célja. Ez azt jelenti, hogy egy vonalat kell elhelyezni a diagramon, amely bemutatja ezen információk kézhezvételét. A 2. sémában ez a "Student-Teacher" (B-> A) sor.

Mint látható, az alany-didaktikai vetjük alá kölcsönhatás egy zárt hurkot (hívjuk didaktikus ciklus), amely két szakaszból áll: Phase AB (via bázis didaktikai rendszer) és a VA - visszacsatoló ad információt mértéke közvetlen befolyást.

Ha összefoglaljuk az elemek 1-5 didaktikai rendszer az egész tudományos téma, és azután mind az oktatás, az alapvető didaktikai rendszer nyilvánvalóan egy tárgy, ami érdekes, hogy a didaktika, mint tudomány. Ez a rendszer azonban statikus.

A tárgyalany és a tárgy-tárgy közötti interakciók szerves egységekként, közvetítőként

Ábra. 9. Didaktikai ciklus

A rendszer elemeinek összekapcsolása érdekében egy másik rendszerbe, a "tanár-diák" rendszerbe kell beilleszteni. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszer egy didaktikus ciklus az általános verzióban, mert egy konkrét tartalmi változatban ez a rendszer módszeres módszerré változik.

Amikor elkezd dolgozni didaktikus ciklus összes link (az ábrán, akkor jelzi vonalak), valamint a törvények, a szabályok szerint - a lényege a kommunikáció, kiderül, hogy ez az oktatási ciklus a törvények és törvényszerűségek a tanulási folyamat. Ez azt jelenti, hogy a didaktika tárgyának tanulmányozása a didaktikus ciklus működésén keresztül valósítható meg.

Ennek a rendszernek az egyik sajátossága a funkciója, különösen a pedagógiai folyamat vezérlése. A folyamat résztvevői a tanár és a diákok. Amint az a didaktikus rendszer definíciójából is látható, a diákok és a tanár nem szerepelnek az elem összetételében. Ismeretes azonban, hogy minden rendszer egy bizonyos környezetben él, más rendszerekkel körülvéve, amelyekkel bizonyos összeköttetések kapcsolódnak. Néhány rendszerben olyan erősek, hogy megsemmisítésük önmagát tönkreteszi. Ha a tanár és a diákok nem szerepel az elemei, ők, hiszen meghatározásából következik, didaktikai rendszer, biztos, hogy egy tagja környezete, azaz didaktikai rendszer jelenléte a tanárok és a diákok, mint a környezeti összetevők didaktikai rendszer kötelező „Kötelező Tegyünk néhány finomítást róluk, mint a didaktikus rendszer környezeti elemeit.

Mi nem beszélünk a hallgató egyáltalán, és hogy a „tanítvány” kifejezés oktatási jellemzői a hallgató, a képességeit, hajlamait, érdekek, a tudományos tapasztalat, a gondolati minták, emlékezet, képzelet, vagyis a hallgató együttműködik minden eleme a didaktikai rendszer így az oldala, amely lehetővé teszi, hogy kapcsolatot létesítsen a rendszer elemeivel és az egész rendszerrel (ez látható a 9. ábrán látható diagramon).

A jellemzők ilyen komponens környezet didaktikus rendszer, mint a „tanár” az ő tanítási tapasztalat, oktatási anyagok ismerete, minták a tanulás a tudás, az oktatás és a fejlesztés, a tudás valamennyi oktatási és pszichológiai jellemzői a hallgató, hogy minden, ami lehetővé teszi, hogy kölcsönhatásba lépnek minden eleme a didaktikai rendszer. és az egész rendszerrel. Az egész elemekkel, sőt az egész didaktikus rendszerrel való szoros kapcsolatok révén a környezet jelentős hatást gyakorol a rendszer egészére. Így az általános esetben az didaktikus rendszer is az a didaktikus tér, amelyen keresztül a tanár és a tanulók egymással kölcsönhatásba lépnek.

Didaktikai kommunikációs rendszer, hogy új minőség, ha önmagában egy elemet egy magasabb rendű rendszer, ami a kölcsönhatás a „tanár-diák”. Csak ez a tény, azaz részvétel a didaktikai rendszer egy magasabb rendű rendszer, megteremti a feltételeket az életet, azaz a kommunikáció elemei és működése linkeket. Az akció a tanárok diákonként (tanuló) közvetíti didaktikus rendszer, annak minden elemével, és semmi mást. De minden egyes eleme a didaktikai rendszer is közvetíti a hallgató, és pontosabban, a hajlamait, képességeit, a szinonimaszótár, hajlamait, érdekeit és szintjét szellemi fejlődését. Egyértelmű, hogy az eredmény a tanár a tanuló által közvetített minden eleme a didaktikai rendszer és oktatási jellemzőinek a hallgató érdeklődő tanárok, hanem azért, mert értesül ezt az eredményt. Ez az eredmény azt összehasonlítja a tervezett, kiszámítható és újra, az az igazság, a korrigált akció. Ezért van egy új, most dinamikus, didaktikus rendszer. Ezt a didaktikus ciklusnak nevezzük (9. számos rendszert lehet megkülönböztetni oktatás, nevezetesen: a tanulási célokat, a képzési tartalmak tanítási módszerek, a rendszer az oktatási segédanyagok és szervezeti képzési formák, nyomon követése és értékelése a diákok tudása, és így didaktikai ciklus, amelyben helyett az elemek a »tanár« és a »tanuló«. kezelőelemek „tanár”, „hallgató”, bizonyos mértékig, bemutatók és felfedi a lényege a tanulási folyamatot.




Kapcsolódó cikkek