Aszteno-hipohondriális szindróma

Aszteno-hipohondriális szindróma
Az emberi pszichés állapotának jelei, mint például a hipochondria, már kora 2. században íródtak le. Azt javasolták, hogy ennek a betegségnek az oka egy betegség a hipochondriumban, amelyet hipochondrionnak neveznek. Ez a terület egy része a test mellett a porcos része a bordák, és ott volt, szerint az ősi orvosok, szárnyak forrása a betegség. Tény, legyengült-hipochonder szindróma nem önálló betegség, hanem inkább egy olyan szindróma kísérő más betegségek. Gyengeséggel-hipochonder szindrómára jellemző a fájdalmas eltúlzott emberi félelem a saját élet és egészség jelenléte hisz a fennálló krónikus vagy halálos betegsége, és a betegség állapotának fáradtság.







Ennek a rendellenességnek a sajátosságait az elsődleges betegség határozza meg, amely az aszteno-hipohondriális szindrómát okozta. Vannak olyan államok egész csoportja, amelyek egy név alatt egyesülnek. Ez magában foglalja a következőket: fób, delusional, depressziós, szenestopaticheski-hypochondriacal szindróma. A neurotikus (vagy fóbiás) hipochondriac-szindróma általában a neuroosisták társulása. A neuroze funkcionális (felépítendõ) rendellenességek az idegrendszer aktivitásában, amely az erõs mentális stressz és stressz hátterében keletkezik. Általában a saját alultápláltságukkal kapcsolatos rögeszméses gondolatok ilyen jellegűek: egy súlyos szívbetegségről, egy létező rosszindulatú daganatról, egy nemi betegségről. Ezek a gondolatok folyamatosan üldöznek egy embert, de hajlamosak visszatartani. A saját betegségükben elkövetett kárhozás megfelelő jelenségeket okozhat - a "beteg" szervek válaszai. A mechanizmus az, hogy az autonóm idegrendszer innerválja az ereket és a szerveket, reagál a beteg hangulatára. Emiatt előfordulhatnak olyan jelenségek, mint a megfelelő szervek görcsjei, bizsergés, fájdalom. Bizonyos esetekben a vegetatív rendellenességeket egy kisebb belső betegség is okozhatja.







A depressziós aszteno-hipohondriacalis szindrómát depressziós személy okozhatja. Alacsony hangulatú, tartós gondolatok egy nem kezelhető betegség felmerülhetnek. Ezeket a gondolatokat nem lehet visszatartani. A betegek súlyos fájdalmat éreznek a "beteg" szerv lokálásának helyén. Ez a fajta hipochondriacalis rendellenesség nem oldható fel, amíg a depresszió tünetei el nem távolodnak. A manic-depresszív pszichózisban depressziós hipochondriai szindrómát találtak az emberben.

A szenestopia-hipohondriai szindróma a lassú skizofrénia tünete. Ebben a periódusban a páciens még nem alakult ki téveszmékkel, azaz egy személy állandó meggyőződésével olyan jelenségben, amely nem felel meg a valóságnak. A súlyos betegség a fájdalmas szokatlan jelenségeket jelenti a test felszínén, a bőrön, a test belsejében, a végtagokban. A szenvedélyes szinopsziás tünetek egy már kialakult skizofréniában szenvedő személynél jelentkeznek. A betegek szenzációjukat nyomásra, csiklandozásra, a bőr alá csúsznak, a fejükön lévő véredények hánytatják, hidegen haladnak át a fejükön, vagy fordítva, felmelegednek és átengedik a szemhéját. Egyetlen karakter szepropropia előidézhető neurozusokkal, a központi idegrendszer szerves betegségeivel, traumával, stroke-szal.

A delusionalis hypochondriac szindróma a skizofrénia szimptómájaként jelentkezik, számos változatban előfordulhat: paranoid, paranoid, paraphrenikus. Egy paranoid hipochondriac szindrómában a delíriumot az a meggyőződés jellemzi, hogy egy személynek súlyos betegsége van, amelynek létezésének bizonyítéka a múlt érzése lesz. A betegek annyira meg vannak győződve a betegség fennállásáról, hogy ismétlődően meglátogatják a klinikákat. A delusional hiedelem növekedésével ez a páciens kezeli a saját orvosa üldözésének gondolatát. A paranoid hipochondriac szindrómát a delírium és a mentális automatizmus jelensége jellemzi. Ilyen jelenségek közé tartoznak a gondolatok és hangok fejében fellépő hangok, a szenestopátiás jelenségek pedig hallucinatórikusak. A deliriumot a páciensek (értelmetlenek) meggyőzésével, a készülékek távolsági besugárzásával, a belső szervek felbomlásával kísérhetik. Az ilyen állapotok továbbfejlődésével egy paraphrenikus hipochondriacalis szindróma nyilvánul meg. Az asztmeno-hipohondriai szindrómát pszichoterápia, gyógyszerek segítségével kezelik. A kezelés iránya az alapbetegség megszüntetése, amely a szindróma tüneteit okozta.




Kapcsolódó cikkek