Sophia Prokofjev, Henry Sapgir - Puss in Boots keresett kincs - oldal 1
Sophia Prokofjev, Henry Sapgir
Puss in Boots keres kincs
I. fejezet, mi volt a király a jobb zsebében
Egy magas hegyen, úszunk a sugarak a lenyugvó nap, feküdt Puss in Boots. Ő elgondolkozva megcsodálta a vár épült, rózsaszín és fehér kő.
„Mióta én és a kedvenc fogadó Jacques-balek él nyomorúságos sátorban szőtt gallyakat - Côte boldogan simogatta a bajszát -. És most az én uram lett Marquis Karabas és megnyerte mi az ő vár, és ami a legfontosabb, ő házas Florette, a legszebb hercegnő, aki csak létezik a világon., és minden ő tartozik nekem, természetesen. nem, nem vagyok büszke. De még mindig szép, hogy emlékszem, milyen ügyesen töltöttem evő és rábeszélte, hogy legyen egy egér. az életben, nem eszik ilyen ízléstelen egerek. Csak néhány dolgot. "
A múltban a nap sütött gyűrű egy fekete kő lóg egy aranyláncot mellkasán Kota. „Ez gyűrű - nos, ez szép, hogy emlékezzen az egész történetet Valójában elkapott a Ogre ...!”.
- Cat, aranyos macska, hol vagy? - hallottam egy éles hang az erkélyről.
- Ez hercegnő Florette, úrnőm. Jobb, mindig aggódott miattam, mint egy kis cica! - morogta a macska valójában nagyon hízelgett. És elkezdett leereszkedni a hegyről lefelé a felvonóhíd.
Az őrök tisztelgett neki, feltűnő a föld alabárdok. Ahogy sétált a folyosókon, a szolgák tisztelettel meghajolt, és kinyitotta az ajtókat a ...
- Ott van, barátaim!
Princess Florette és Jacques-balek, ülés, mint mindig, kéz a kézben. Princess ragyogott a szépség és Jacques nem vette le róla a szemét szerelmeseinek. Pink szulák elérte az erkélyen a bajusza, és már sikerült körülfon ujjaik szőtt.
- És ülnek egymás mellett minden nap! Imádom ezeket! - Cat elnézően mosolygott.
- Lazán senki sem látta a sapkám? - Hallottam, hogy valaki vékony hangon. Az ülés alól van egy kis friss arcú gnóm a kócos haj.
- Te mindig elveszíti a kupakot - morgott a másik törpe, maga mögött hagyva egy oszlop. Ő volt az emelkedő egy kicsit magasabb, ezért hívták törpe óriás. - Milyen béna!
- Ne rongálja meg - finoman mondta Florette. - Kifelé a kalapját, aranyos gnome sapka lóg a szék karfáján.
Kérjük, ne lepődj meg, hogy ebben a palotában törpék félelem nélkül sétáltak át a folyosókon. Mert mindannyian tudjuk, a gnómok általában rendezni, ahol kezelik őket, kellő tisztelettel és szeretettel. Érdemes megemlíteni, törpe még egy durva szó, akkor lesz örökre, és soha nem fog visszatérni az e barátságtalan menedéket.
- Hol volt, hűséges macska? - Jacques kérték.
- Fekszem a hegyen. Onnan lehet látni eddig - mondta a macska csizma. - Azt hittem, a vár, a fehér óriás. Azon voltam, hogy átszúrja a kard. De ez csak egy felhő.
- Nem, csak nem tud élni anélkül, hogy a tettek és kalandok - Jacques felsóhajtott. Eközben a várat óra elütötte tízszer vontatottan.
- Royal óra - emelt mancs Cat. - Minden a királyok a világ felébred 10:00.
- Ebben az esetben, ha nem megy a pap? - mondta Florette és csendesen felsóhajtott. - Úgy érzem, hogy elnyomja némi aggodalomra ad okot, bár ő igyekszik nem mutatni a formában.
- Igen, igen, drágám, menjünk a király Bambara - Jacques válaszolt.
Áthaladó márvány galéria, hallották messziről a rekedt kórus.
- Apa tanítja a papagáj beszélni - mondta Florette. - Ez egy kicsit zavaró neki a szomorú gondolatokat.
Bementek a nagyteremben. Kandalló díszített bronz fej egy szarvas. Aranyozott szarvas agancs ül legalább száz papagájok. A fotel között párnák, görnyedt, fulladás király Bambara. Egyértelmű volt, hogy ő fáradt melankólia gondolatait.
- Krrruzhevnoy vorrrotnik! - kiáltotta egy piros papagáj.
- Nem rossz, nem rossz - mondta szórakozottan király Bambara. - Gyerünk, ismételje meg még egyszer.
- Vorrrotnoy krrruzhevnik! - Szerencsére kiabált piros papagáj.
- Rrrvanye botforrrty! - Felvettem zöld.
- Rrrazorenie! Razorrrenie! - provereschal sárga.
- Kuss, szerencsétlen! - A stimuláció a király megfogta a cipőt, és dobta egy sárga papagáj. De a cipő leszállt a tűző kandalló. - Ne emlékeztessen róla! És így az éjszaka nem aludt.
- Tehát ez az, amit érdekel, édesapám, - gondolta Florette finoman magába a király.
- És hogyan, kislány! - Nagy hasa király ugrott fel sóhajtott. - Meg kell szembenézni vele - szegények vagyunk mint a templom egere. Azt követeket küldött az utak, a szomszédok. Elképesztő! Senki nem ad kölcsön! Egy király szegény barátom. Különben is, mind azt mondják, így van. És élni a királyi palota ma - bizonyos költségeket, aki az Ön eszközökkel!
- Élhetünk egy sátorban vészhelyzet esetén, - Jacques kínált. - És mi vár lemondani bérleti néhány gazdag ember vagy egy bűvész.
- Élnek ugyanazok az emberek a sátrakban, amelyek - próbálta megnyugtatni király Florette.
- Princess! Egy sátor! - Megragadtam a király fejét. - Nem, nem fogja túlélni!
- Razorrrrenie, razorrrrenie! - kiáltott ismét sárga papagáj. - Állandó paperrrti a prrrotyanutoy rrrukoy!
- Itt kölyök! - King of Bambara dühös elindította második cipő. És elestem. Sárga tollak repült, úszott az egész nyáj, kiabált a nagy íveket.
- Hadd mondjam, felség - udvariasan meghajolt a király törpe óriás. - Nem tudom, ha tudod, de mi törpék van egy igazán varázslatos ajándék. Látjuk a kincseket, nem számít, hol voltak elrejtve: a föld alatt, a sziklák alatt, a víz alatt.
- Wow! - Cat felszisszent. Soha nem ült le a szőnyegre.
- És én csak látni, mi van elrejtve a zsebében - törpe félénken suttogta sapkát. - Te vagy az, felség, a jobb zsebében egy réz pénzérmét.
- És akkor az utolsó! - morogta a király.
- Nem, hogy mi vagyunk! - kiáltott fel izgatottan Cat. - gnómok, cutie, látod a föld alatti kincseket! Miért nem mondod már? Mi lehet megtalálni őket! Gondoljunk csak bele! Üdvösségünk közel van a föld alatt, és fogalmam sem volt.
- És az igazság az - fogott Jacques - ha nem megy ebben az esetben kell keresni?
- Veled vagyok! - kiáltott fel a hercegnő, magába Jacques. Óriás Törpe gondolat egy pillanatra, egy apró ránc szemöldökét.
- Mi megy a föld alatt útvonalak, féreglyukak barlangról barlangra, - a fontosságát mondta.
- És mi fog futni a tetején! - A macska gyorsan felugrott, és kihúzta a csizmát.
- Várj egy percet, várj egy percet! Ez mit jelent? Lesz a föld alatt vagyunk - a tetején. Honnan tudjuk, hogy megtalálta a kincset? - kétkedve Megkérdeztem Jacques.
- Mi lesz kopogás az alján, - magyarázta a gnome óriás. - És ha találunk egy ládát és arany ékszereket, ő bizsereg.
- Majd ásni mind a négy lába! - Biztosítottam a macskát.
- Ha találunk egy kladozuba! - sóhajtott gnome kupakot. Ez, aki képes ásni!
- Ma kladozuby ilyen ritkaság! - mondta a törpe óriás. Kell kezelni a saját.
- Ne vesztegessük az időt! Holnap reggel - az utat! - Cat türelmetlenség még ugrott. - Az öreg tanár, a nagy bölcs Côte Torn fül gyakran mondogatta nekem: „Ne vitatkozz a örökkévalóságába szelet Inkább enni, amíg meg nem emészti meg a többi.!”
