Gyönyörű versek a természet
Nézem a világot
Mint csillogó harmat,
Katicabogár egy fűszál Isten csodája,
A lélek mindig dobreet szépség,
Szeretem nézni a mágikus kép.
Mint egy tükör, nyúlik a folyó,
És csendben erős áramlatok,
Rajta fut, mint egy tündérmese, felhők,
Majd látni és érezni az ihletet.
Nem kell a mesterséges bálvány,
A természetben van egy csomó nagyon,
Nézek csoda a világon
És mindig van láthatatlan Istent meglátják.
Imádom a természetet
Az élet dob lassan csökkenni,
Bár még mindig nem a régi, mint,
Mert a költészet nem jut el a lélek,
Szép, hogy a természetben.
Hogy megünnepeljük az isteni Dawn
És hallgatni a madarak énekét ünnepségen,
A költészet én már barátai sok éven át,
Most, hogy a természet fokozott törekvés.
Ahhoz, hogy élvezze az első fénysugár,
Peer a folyóba, a lényege az egésznek,
A természet mellett hosszabb akarok lenni,
Ahhoz, hogy a lélek nyugalma.
A költészetben lépteimet fény,
És mindent írt szokatlanul,
Azt lehetne folytatni kell verset írni,
Tovább hívott az út.
Őszinte vagyok, nem egy kicsit Julia,
Az öröm, írtam, nem kérjük,
Költészet Szeretem teljes szívemből,
De több, mint a szerelmét jellegű.
// A. Bolutenko
első hó
És ezen kívül megint tél
Ez helyettesíti ősz arany.
Lehullott levelek káosz
Elveszti az egykori léhaság.
Fakó sárga borostyán
Kihalt ragyogását arany.
Virágok a levertség
Vannak olyan szegény árva.
A színek őszi tűz
A nedves, kimennek, és sápadt,
Eltompul raznotsvete nap -
őszi paletta elszegényedett.
Hideg, nedves hó hazugság
A puha leveleket, mint egy ágy,
A lelkiállapot
A melankólia néz.
// Yu. Tarasenko
FOREST WORLD
Forest a harmat, őrülten szaga mész,
Bodza kacér ruhában.
Birch barka, mint klipek,
Ezüst és arany van kapcsolva.
Világ erdő, tetszik a paradicsomban kis ablak,
Ott tiszta szomorúság.
A berkenye fa a nap puszi
A piros jelzés a keskeny vállát.
A fájdalmam, utihni és fejlesztése,
Hogy ez - nincs menekvés,
Meg kell gondtalan és költő
Tanulj meg sírni és szenvedni.
// T. Kushnarev
skarlát hajnal
Dahl megszabadítjuk a köd,
Csillogó tükör a folyó,
Nap az égen kora reggel
Ez volt az első stroke.
Krasoyu skarlát hajnal int
És vannak, a hegyek, a felhők,
Leégett hajnal, mint a nap felkel,
De én azt csodálom, én.
Az utolsó hó
Az utolsó hó örvények a város felett
A gyönyörű fény a hold tündér.
Talán eljött elbúcsúzni,
Végtére is, nem később szánják ülésén.
Lassan megállapítják a vállamon,
Mintha finoman átölelte.
És valami szomorú volt ezen az estén,
Szeretem elveszett gyerekkori barátja.
Megkerülte, játszik a fények,
Állítólag azt mondja: - „Mit! Ne légy szomorú! "
És látám, letörölve egy könnycsepp,
És azt suttogta: - „Várj, ne menj. "
Mosolygó nap
Sütött vörös pillér napkeltekor
Erőltetett az utat az űrbe a felhők,
Minden nyugodt légzés a természetben,
Ez adta az első napsugár.
Azt órajele szél komor felhők,
Furious elpusztítja az elülső,
És ők bolygó hollandi,
Több mint távoli horizont eltűnt.
Teljes szélesség ég hirtelen kinyílt,
Stork nap üdvözletét küldi a szárny,
Óvatosan nap rám mosolygott,
Melegítő szívesen meleget.
Szép virágok
Vannak különböző színek: fekete üröm és a rózsa,
Ile szerénység, vagy az általuk álom repülés,
Ile kora tavasszal a mimóza,
Ile késő krizantém szépség.
Valamint van egy változás!
Gyönyörű mindent egy, virágok,
Végtére is, a szépség hozza a boldogságot, hogy lelkeket,
Kizárt nem tud élni anélkül, hogy a szépség.
Díszítsd tavaszi pitypang fű,
Színe - arany penny,
A szép virágok - a jelenség az Isten dicsőségét,
A szépség minden az érzékek magas.
Díszíteni virágoskertek
Telek: virágzó fák és cserjék,
És kedves a világ fehér virágok,
Szín fehér - az örök tisztaság jelképe.
Ez hozza öröm a csodálatos virágzás,
Nem elég a szép virágok!
Beauty színek felvidul,
Szívek így szerető gondoskodás.